2024. július 17., szerda

Az egyház szégyene

XVI. Benedek pápa két év alatt közel 400 papot bocsátott el a papi rendből gyermekekkel szemben elkövetett szexuális visszaélések miatt, írta pénteken az AP hírügynökség egy vatikáni dokumentumra hivatkozva. A hírügynökség szerint a 2011/12-es évekre vonatkozó statisztika az első olyan dokumentum, amelyben a Vatikán részletekkel szolgál az elbocsátott papok számáról. A dokumentumot azokból az adatokból állították össze, amit a Vatikán gyűjtött, hogy segítsen a Szentszéknek megvédenie magát Genfben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága előtt. A Szentszéknek arról kell beszámolnia, mit tud az egyházon belüli gyermekmolesztálásról, és az információit milyen dokumentumokra alapozza.

Az ENSZ csütörtöki meghallgatását követően a katolikus egyház újból a sajtó célpontjává vált. A sajtó egy része folyvást azt sugallja, hogy a katolikus egyház egy perverzekkel teli intézmény, amely minden igyekezetével eltussolja a szörnyű bűntetteket. A pedofília viszont mindenhol jelen lehet, ahol gyerekekkel foglalkoznak, állami iskolákban éppúgy, mint táborokban vagy más gyermekekkel foglalkozó intézményekben. Az igyekezet, hogy eltussolják az ügyeket, valóban szánalmas, azonban elhihető, hogy ez minden intézményben megtörténhet, nem csak az egyházban. Ha nem is az intézmény hírneve miatt, akkor a sógor, koma jó barát elv alapján, vagy mert másnak is van mit rejtegetnie. Az amerikai oktatási kormányzat megbízásából 2004-ben készült egy jelentés, amely szerint az állami iskolákba járó diákok 9,6 százaléka esik a tanáraik által molesztálás áldozatául. Charol Shakeshaft, a Hofstra University tanára és a jelentés egyik szerzője azt állította, hogy a tanárok megközelítőleg százszor gyakrabban zaklatják szexuálisan a fiatalokat, mint a papok. Shakeshaft és Audrey Cohan 1994-ben készített tanulmánya szerint, amelyben a New Yorkban 225, nevelők által elkövetett szexuális bűncselekményt vizsgált, az áll, hogy valamennyi vádlott beismerte, hogy tanulókat szexuálisan zaklatott, ám az esetek közül egyetlenegyet sem jelentettek a hatóságnak. A nevelők mindössze 1 százalékától vonták meg az oktatói engedélyt, és az eset csupán 35 százalékuk számára járt valamiféle negatív következménnyel, míg 39 százalékuk távozott az iskolából, többnyire jó ajánlással.

A pedofil cselekedetek bűncselekmények. Az áldozatoknak bejelentésüket a rendőrségen, mint hivatalos állami hatóságnál kell megtenniük. Az ENSZ meghallgatáson Silvano Tomasi apostoli nuncius meg is jegyezte, hogy a Vatikánnak van mechanizmusa a szexuális visszaélések megelőzésére, és együttműködik a világi hatóságokkal is. Egy ilyen eset feltárásakor, vagy rendőrségi vizsgálatakor nehezen hihető, hogy az illetékes egyházi személy azonnal a sajtóhoz fordul, hogy ruháját megtépve bejelentse: gyanúba keveredett egyik papunk. Az egyházi személyeket is megilleti az ártatlanság vélelme.

Ferenc pápa tavaly márciusi beiktatásakor jelezte, hogy a Vatikánnak a hitele és a szavahihetősége múlik a szexuális visszaélések elleni fellépésen. „Ellentmondást nem tűrően kell tennünk a szexuális visszaélések ellen, legfőképpen intézkedéseket hoznunk a kiskorúak védelmére, segíteni az áldozatoknak és eljárni az elkövetőkkel szemben” – mondta akkor a katolikus egyházfő. A Ferenc pápa által decemberben kinevezett nyolctagú bizottság egyik tagja, Sean Patrick O’Malley bostoni érsek zéró toleranciát hirdetett a pedofíliával szemben.

A genfi ENSZ-meghallgatással egy időben Ferenc pápa a vatikáni Szent Márta Házban tartott miséjén kemény bírálatban bélyegezte meg azokat a papokat, akik korrupciós botrányaikkal „bemocskolják” az egyházat. Szerinte az ilyesféle botrányok az egyházban azért törhetnek ki, mert ezeknek az egyházi személyeknek nincs élő kapcsolatuk Istennel. „Az egyház szégyene. Annyi a botrány, amelyet most nem akarok említeni, de mindnyájan tudunk róluk” – mondta a pápa.

Valahányszor a világ felemlegeti, hogy a katolikusok nem jobbak, mint bárki más, felmerül bennem a gondolat, hogy az egyház, annak tanítása és szentségei nem állhatnának fenn anélkül, hogy valaki ne segítené. A katolikus egyház mindig is azt állította, hogy Isten „működteti”. Jézus Krisztus alapította, nem emberek. Isten tökéletlen embereket bízott meg az ő tökéletes igazságának hirdetéséve. Ennek ellenére, egy biztos, az egyház akkor lesz valóban hiteles, ha ellentmondást nem tűrve szembefordul emberi oldaláról fakadó bűneivel.