Ráfordítások

Hárommillió tonna búzára lehet számítani az idén Szerbiában. Ez bőven fedezi a hazai szükségleteket, és jut kivitelre is.

A japán állami nyugdíjalap az első negyedévben hatalmas veszteségeket jegyzett. Hitelminősítők és befektetési ügynökségek becslései szerint mintegy 4,4 milliárd jennel lett szegényebb, azaz a veszteség hozzávetőleg 43 milliárd dollár.

Történelmi szempontból megismételhetetlen pillanatnak tekinthető, amikor a brit referendum eredményét nyilvánosságra hozták, és páratlan alkalom adódott annak a vizsgálatára, hogy hogyan reagál erre az üzleti világ, és mi történik a tőzsdéken. Természetesen fontos itt megjegyezni, hogy egyszerű logikával nézve viszont abszolút butaságnak tűnhet „történelmi szempontból egy megismételhetetlen pillanatról” beszélni, hiszen tudjuk, hogy létünk minden pillanata megismételhetetlen, és legfeljebb csak valamihez hasonló eseményekről beszélhetünk, de...

Ha csak egy része is megvalósul azoknak a beruházásoknak és fejlesztéseknek, melyeket a kínai elnök látogatása idején beígértek, ez az év szerbiai perspektívából végül a kínai sárkány éveként kerülhet be a történelemkönyvekbe. A smederevói (szendrői) acélgyárat most vették át, de hivatalosan még áprilisban megvásárolta a He Steel vagy HBIS (Hebei Iron and Steel).

A napokban (ismét) bejárta a sajtót a hír, amit lényegében korábban is tudtunk: Szerbiában több mint tízezer jól képzett informatikusra lenne azonnal szükség. Tudtuk, hogy miközben viszonylag magas a munkanélküliség, képzett szakemberekből nagy hiány mutatkozik.

Nap mint nap hallhatjuk azokat a véleményeket, melyek szerint rohamléptekkel masírozunk az európai uniós (EU) tagság irányába, szinte már karnyújtásnyira vagyunk tőle. A tagság előnye – az uniós források hozzáférhetősége mellett –, hogy nagyobb jogbiztonságot és gazdasági fellendülést eredményezhet.