Ma 10 órakor a hágai Nemzetközi Törvényszék ítéletet hirdet Vojislav Šešelj perében. Miután a háborús bűnökkel vádolt radikális pártvezér megtagadta, hogy visszatérjen Hágába, az ítéletet az ő távollétében mondja ki a bíró.
A hágai bíróság 2003-ban emelt vádat Šešelj ellen a Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Vajdaság területén 1991 és 1993 között elkövetett háborús bűnök miatt. A vajda önként, rezes banda kíséretével vonult Hágába, ahol közel 12 évet töltött börtönben. Pere csak 2007-ben kezdődött meg, azóta húzódik. A scheveningeni börtönben megbetegedett és vastagbélrákkal megműtötték. A törvényszék 2014-ben egészségügyi okból helyezte ideiglenesen szabadlábra azzal a feltétellel, hogy visszatér, ha ezt kérik. Vojislav Šešelj maga soha nem kérte ideiglenes szabadlábra helyezését, még az édesanyja temetésére sem kívánta elhagyni a celláját. A volt csetnikvajda a vád minden pontját visszautasította, holott egyikkel-másikkal olykor még kérkedett is.
Vojislav Šešelj 1954. október 11-én született Szarajevóban, két év és nyolc hónap alatt végezte el a jogi kart, és 25 évesen Jugoszlávia legfiatalabb tudományok doktora lett. A börtön vendégszeretetét először harmincévesen, 1984-ben „élvezte”, ekkor ellenforradalmi tevékenységek vádjával nyolc évre ítélték el, amiből 22 hónapot ült le, hatot magánzárkában. 1989-ben az Egyesült Államokban Momčilo Đurić, a második világháborús csetnikparancsnok csetnikvajdává nevezte ki, de a címet 1997-ben megvonta tőle a Szerbiai Szocialista Párttal és Slobodan Miloševićtyel való együttműködés miatt. A kilencvenes években is többször rács mögé került. A Szerb Csetnikmozgalom megalapítója 1991-ben hozta létre a Szerb Radikális Pártot. 1998 és 2000 között Mirko Marjanović szocialista kormányában kormányalelnök. 1990-től négy alkalommal jelölteti magát sikertelenül Szerbia elnökévé.
Šešelj 2003 februárja és 2014 novembere között „élvezhette” a hágai Nemzetközi Törvényszék börtöncellájának a vendégszeretetét. Ideiglenes szabadlábra helyezésének egyik feltétele az volt, hogy ha a bírói testület kéri, akkor azonnal vissza kell térnie Hágába. Neki persze esze ágában sincs Hágába utazni, de élő videoközvetítésen keresztül sem kívánja követni az ítélethirdetést. Az ügyében eljáró bírói tanács végül úgy döntött, hogy a Szerb Radikális Párt elnökének távollétében is ítéletet hirdet a mai napon, helyt adva a szerb kormány érvelésének, hogy a vádlottat súlyos betegsége miatt nem lehet Hágába utaztatni. Šešelj bejelentette: akármilyen ítélet is születik, panaszt fog arra tenni.
A hágai törvényszék történetében korábban soha nem volt arra példa, hogy valamelyik vádlott ne legyen jelen a tárgyalóteremben az elsőfokú ítélet kihirdetésekor. Toma Fila ügyvéd szerint az, hogy ez most megtörténhet, valószínűleg azt jelenti, hogy Šešeljt amúgy is hazaengednék, mert a várható ítélet nem haladná meg a letöltendő büntetés 2/3-át. Šešelj szerint viszont drákói szigorral – Radovan Karadžić ítéleténél is keményebben – sújt le rá ma a taláros testület.
A volt csetnikvajda mindeközben folytatja szélsőségesen nacionalista retorikáját és a választásokra készül Szerbiában. A Szerb Radikális Párt elnöke bejelentette: a választási kampány ideje alatt 30 nagygyűlést tart, ebből egyet Prištinában és egyet Gračanicában. Az utolsót április 20-ára Újvidékre tervezi, mert mint mondja: Vajdaság különösen foglalkoztatja őt.
Két házasságából négy fia van. Felesége, Jadranka szerint vicces, amikor Vojóról azt állítják, hogy háborús bűnös, mert nem ismer nála szelídebb embert.
