Valós kritikai ellenzék híján Saša Janković polgári jogvédő lett a szerb kormány egyetlen „ellensége”, aki politikai babérokra törve jövőre indulni fog a köztársasági elnöki posztért – legalábbis így kombinált a napokban a sajtó Szerbiában. Janković legutóbb például azzal a kijelentésével borzolta fel a miniszterelnök hűséges híveinek a kedélyét, miszerint ebben az országban minden egyetlen embertől függ. Ha a találgatásoknak megfelelően Janković valóban politikai vizekre evez, egészen biztosan ő marad a talpnyalók kedvelt célpontja. A miniszterelnöki hátvédként posztoló Aleksandar Vulin munkaügyi miniszter sietve ki is jelentette, hogy tulajdonképpen a lakosokat kellene megvédeni a polgári jogvédőtől.
Az ombudsmani hivatal rendkívül fontos polgári intézmény, amelynek elsődleges feladata a hatalom ellenőrzése, a jogi keretek, az államberendezkedés és a politikai rendszer javítása. Első megválasztásakor, 2007-ben az eskütétel alkalmával Saša Janković arra tett ígéretet, hogy határozottan fellép az önkény, a gondatlanság, az arrogancia, az obstrukció, a diszkrimináció, a korrupció és a többi jogsértés és jogfosztás ellen. Akkor még kevesen hittek a szavainak, a többség számára ő is csak egy politikai báb volt egy komoly intézmény élén, ahova akkor a Szerbiai Demokrata Párt jelölte őt. Neki a munkatársaival mégis sikerült egy olyan intézményt létrehoznia, amely többnyire eredményesen működik, és a szerbiai képviselőházban elfogadják törvénykiegészítéseit. Ő sokszor mégis elégedetlen, mert ennél jóval többet szeretne tenni a polgárok jogérvényesítésének a terén.
Miközben tavaly márciusban Christine Morótól, Franciaország belgrádi nagykövetéről érdemeiért francia nemzeti kitüntetést vehetett át, addig itthon a politikai hatalom támadásának állandó kereszttüzében kénytelen dolgozni. Valószínűleg így szeretnék visszavonulásra bírni ezt az egyre ismertebb és népszerűbb közszereplőt. Végül is érhető, hogy roppant kényelmetlen egy olyan független személyiség jelenléte a hatalmi gépezetben, aki kitartóan azon lovagol: mindenkire, mindenhol és mindenkor egyformán érvényes-e a törvény, és vajon a hatalom végrehajtja-e azokat a döntéseket és betartja-e azokat a törvényeket, amelyeket saját maga hozott meg. Saša Janković szerint az a hatalom, amely nem akar együttműködni az általa megválasztott ellenőrrel, és amely megkerüli a saját törvényeit, leginkább önmagával, és nem az ellenzékével áll harcban.
Saša Janković köztársasági jogvédő ellen nem most indult el a lejárató hadjárat. A jogvédő akkor követte el az első „baklövését”, amikor kérdéseket, panaszokat, bűnvádi feljelentéseket fogalmazott meg a tavalyelőtti büszkeségnapi felvonuláskor Belgrádban történt incidens kapcsán, amelyben Andrej Vučić, Aleksandar Vučić fivére, a katonarendőrség két munkatársa és a csendőrség volt érintett. Janković akkor is nagy „hibát” vétett, amikor tavalyi hagyományos évi jelentésében számos visszásságra mutatott rá az emberi jogok, a joguralom, a jogállamiság és a sajtószabadság terén. Korábban a tragikus helikopter-balesetet kiváltó körülményeket, legutóbb pedig a belgrádi Savamalán elkövetett törvénytelenségeket tárta a nyilvánosság elé. A jogvédő ellen indított hadjárat kezdetén a lakájmédiumok Jankovićot züllött alkoholistának állították be, később már (ön)gyilkossági ügybe keveredett lőporos ujjú bűnözőnek próbálták feltüntetni.
Egyes politikai elemzők szerint az ellene irányuló támadások arra utalnak, hogy a kormány komolyan tart Jankovićtól, de az ellene folytatott negatív kampány végül az ő malmára hajtja a vizet. Saša Janković nem is olyan régen még kívülállónak számított a közéletben, de bátor kiállásai és az ellene folytatott hadjárat miatt ismert és sokak által tisztelt személy lett Szerbiában. Ha az elnöki jelölttel egyelőre nem rendelkező ellenzék egy emberként felsorakozna mögé, a jövő évi köztársasági elnöki választásokon esélyes jelöltként mérettethetné meg magát.
Saša Janković 1970-ben született Loznicán, tipikus polgári családban: édesanyja ápolónő, édesapja jogász volt. A belgrádi Jogi Karon 1996-ban diplomázott, 2005-ben a Politikai Tudományok Karán pedig nemzeti és globális biztonsági specializációt szerzett. 1994-ben a Beta hírügynökségben kezdte pályafutását, három évvel később az Ifjúsági és Sportminisztérium szakmunkatársa, 2000-ben a szövetségi Sportminisztérium titkára, 2003 végén az EBESZ misszió jogi tanácsadója lett. 2007-ben választják meg Szerbia első polgári jogvédőjévé, majd a képviselők 2012-ben újabb öt évet bíznak rá ebben a tisztségben. A barátai szerint perfekcionista férfi, több hangszeren játszik, és több sportágban is kipróbálta magát. Nős, egy fia van.
