Túlságosan is behatóan foglalkozik Vajdaság kérdésével, beleártja magát az ország belügyeibe, kijelentéseivel megpróbálja felforgatni a szerb alkotmányos rendet – ilyen és ehhez hasonló megállapítások láttak napvilágot az elmúlt időszakban a tartományban ellenzékként tevékenykedő jobboldali politikai pártok képviselőitől Jelko Kacinnal, az Európai Parlament jelentéstevőjével kapcsolatban. Kacin nem először beszélt arról, hogy Vajdaság autonómiáját tiszteletben kell tartania Szerbiának – legutóbb úgy fogalmazott: most jött el az ideje annak, hogy Szerbia rendezze a tartomány alkotmányos és törvényes helyzetét. Hozzátette még: ennek keretében jó lenne Vajdaság finanszírozásának a kérdése kapcsán is mielőbb megtalálni a megoldásokat. Kacinnak az az álláspontja, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások megfelelő hátteret jelentenek a vajdasági gondok orvosolására. Meggyőződése, hogy Szerbiának is a hasznára válik, ha ekképp cselekszik, mert Vajdaság egy „rejtett ütőkártyának” számít az ország zsebében a tárgyalások során – erre éppen e hét elején mutatott rá.
A vajdasági autonómia tiszteletben tartása – netán szélesítése – ellen hadakozó pártok kritikájának gyakori célpontja, Jelko Kacin 1955-ben született Szlovénia harmadik legnagyobb városában, Celjében. Talán kevesen tudják, hogy a biztonságpolitika terén szerzett egyetemi diplomát, munkájának címe: Nők a fegyveres erőkben. A Védelem folyóiratban is cikkezett, valamint a katonaság korszerűsítésének témája is érdekelte, tudományos munkájában a modern katonai repülőkkel és helikopterekkel foglalkozott.
Politikai karrierje az első szlovéniai demokratikus választásokon elért sikerrel indult 1990-ben, amikor is Janez Janša védelmi miniszter helyettesévé vált. Az 1991-es tíznapos háború idején tájékoztatási miniszter a Szlovén Demokrata Szövetség tagjaként, ekkor alapítják meg a szlovén hírügynökséget is. Az SZDSZ feloszlása után a Demokrata Pártnak, később a Szlovén Liberális Demokráciának a tagja. 1992-ben sikertelenül jelölte magát az elnökválasztásokon, 1994-ben a Janšával kapcsolatos botrányt követően két évre, a választásokig átvette a védelmi minisztérium vezetését. A későbbiekben parlamenti képviselő és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottság vezetője – a nevéhez fűződik egy kellemesnek aligha mondható emlék is: ő volt a szlovén parlament első „pofozkodója”. Ivo Hvalica képviselő 1998-ban annyira feldühítette provokáló beszédével, hogy Kacin felindulásában egy újsággal kólintotta fejbe képviselőtársát.
A szlovén politikus 2004-ben vált európai parlamenti képviselővé, a liberálisok és demokraták szövetsége frakciójának tagja. Szerbiai jelentéstevőként minden alkalommal világosan rámutatott a hazánkban élő kisebbségek problémáira, az emberi jogok megsértéseinek eseteire, biztonsági mulasztásokra, s általában véve az országnak azokra a hibáira, melyekről itthon sokszor nem kívántak a politikusok beszélni. Nem csoda hát, ha Kacin nevének említésekor sokaknak megy el a kedvük a politizálástól, hiszen biztosak lehetnek benne: ha valamit nem az európai értékek tiszteletben tartásával tesznek, biztosan lesz, aki erről értesíteni fogja az Európai Parlamentet, s ezáltal a közvéleményt is. Kacin ugyanakkor kiállt Szerbia mellett azokban a pillanatokban, amikor az ország eleget tett az elvárásoknak, s amikor arra volt szükség, hogy az európai szervek egy-egy pozitív döntéssel is díjazzák az előrehaladást. A Vajdasággal kapcsolatos határozott állásfoglalásának köszönhetően a jelentéstevő rendkívül jó kapcsolatokat épített ki az elmúlt periódusban a tartományi adminisztrációval, különösen a vajdasági parlamenttel.
Kacint a topolyai Kék Duna Alapítvány az idén Tolerancia-díjjal tüntette ki a Szerbia érdekében tett erőfeszítéseiért az európai integrációk útján, valamint Vajdaságnak mint multikulturális, multietnikumú és többvallású régiónak a népszerűsítéséért.
