(Fotó: Ótos András)
A Vajdasági Klub szerint három fontos elemet kell figyelembe venni akkor, amikor a Szerbiai Alkotmánybíróság vajdasági statútummal kapcsolatban tavaly decemberben meghozott döntése kapcsán kell véleményt formálni. Az első magának a bíróságnak a rendszerbeli pozíciója, s az általa meghozott döntések tiszteletben tartásának a kötelessége, mely ugyanakkor nem változtat a tényeken: politikai pamfletre hasonlít az állásfoglalás. Szemügyre kell venni a vajdasági székhelyű pártok álláspontjait is, szinte mindegyikük a jelenlegi alaptörvény módosításáért és a vajdasági hatáskörök szélesítéséért száll ugyanis síkra. Nem lehet elmenni a mellett sem, hogy a jelenlegi alkotmány a 2006-os népszavazás során Vajdaság területén megbukott. A klub vitaindító szempontjait annak elnöke, Branislava Kostić sorolta fel a Statútum-összehangolást vagy alkotmánymódosítást? elnevezésű csütörtöki újvidéki fórum elején, melynek vendége Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke volt. Felszólalása elején Pásztor aláhúzta, hogy egyetlen, politikai kampánycélokat szolgáló mondatot sem mond majd ki, mert mély meggyőződése, hogy a vajdasági problémához való efféle hozzáállás juttatott minket oda, ahol a jelen pillanatban vagyunk. Ezzel a hozzáállással végérvényesen szakítanunk kéne, ha komolyan gondoljuk, hogy elérjünk valamit a közeljövőben a tartomány érdekében – értékelte. A következő évek esélyeit latolgatva kiemelte, hogy az uniós közeledés nem fogja helyettünk megoldani Vajdaság autonómiájának kérdését, de az uniós értékrendszer alapjain egy olyan párbeszédet alakíthatunk és kényszeríthetünk ki, melynek köszönhetően sikerülhet megtalálni a szükséges megoldásokat. A korábban csatlakozott államok tapasztalataira hivatkozva úgy vélekedett, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket az ország nem tud rendezni a csatlakozás pillanatáig, ezt követően már meg sem tudja kezdeni. Ennélfogva rendkívül fontosnak nevezte a következő négyéves periódust, mely alatt mindenképp komolyan bele kell kezdeni a vajdasági autonómia kapcsán felmerülő gondok tartós megoldásába is. Hozzátette: várható, hogy a félelemkeltés bevett gyakorlata, mely a probléma nemzetközi szintre emelésével vádolja meg minduntalan annak említőit, ezúttal is végigkíséri majd a folyamatot az értelem, a józan ész kézifékeként.
Pásztor aláhúzta, hogy az értekezlet címében megfogalmazott kérdésre nem a vagy-vagy politika, hanem az is-is politikája adhat csupán megfelelő választ. A jogrendszer bedöntésének elkerülése végett, továbbá a tartományi parlament tekintélyének megőrzése végett most fontos az, hogy megszülessen a statútum alkotmánnyal összehangolt verziója. Ugyanakkor bemutatta a Szerbiai Demokrata Párttól érkezett legújabb levelet, melyben e párt le kívánja állítani a statútum összehangolásának folyamatát, arra hivatkozva, hogy előbb a hatásköröket kellene összehangolni. Pásztor lapunknak nyilatkozva úgy értékelte, hogy amennyiben valóban ez az SZDP hivatalos álláspontja, akkor annak egyértelmű jelét láthatjuk, hogy az elindított folyamatot megpróbálják derékba törni politikai indíttatással, egy ellenségkép ismételt megteremtésével, látomások üldözésével.
Értekezésében Pásztor úgy fogalmazott, hogy az alkotmánybírósági döntést maga józanító pofonként élte meg, mely végérvényesen meghiúsított minden olyan esetleges illúziót, mely az állam jó úton haladását jelenítette meg, s egy teljesen központosított, a 19. századhoz közelebb álló országról tett tanúbizonyságot. Meggyőződésének adott hangot, hogy a következő négy évben elkerülhetetlen lesz az állam alkotmányos berendezkedésének újragondolása, s Vajdaság akkor valósíthatja csupán meg érdekeit, ha a polgárait képviselő erők el tudnak rugaszkodni a pártpolitika mindennapi befolyásától.
