Eredménytelenül zárult a tárgyalás tegnap Belgrádban Branislav Bugarski megbízott mezőgazdasági titkár és Snežana Bogosavljević-Bošković, az agrártárca vezetője között. A téma a vajdasági termőföldek arab befektetőknek való vitatott bérbadása volt. A mezőgazdasági titkár azt szerette volna elérni, hogy módosítsanak az Egyesült Arab Emírségekből való Al Rawafed vállalattal kötött szerződésen.
– Mi továbbra is azt állítjuk, hogy ez kontraproduktív szerződés a vajdasági mezőgazdaságra nézve, elsősorban a sziváci gazdák számára, az agrártárca viszont azon az állásponton van, hogy a megállapodás hasznos – nyilatkozta Bugarski a találkozó befejeztével.
A szerb állam és az Al Rawafed arab agrárcég között július 4-én született meg a szerződés, amely már a kormány honlapján is megtekinthető. A megállapodás értelmében a szerb kormány és az arab agrárcég közös vállalatot hoz létre, amelyben a szerb fél 20 százalékos, az arab fél pedig 80 százalékos tulajdonjogot élvez. Ez a közös cég megvásárolja a sziváci Bačka és a wekerlefalvi (Nova Gajdobra-i) Jadran mezőgazdasági birtokot, valamint 250 eurós hektáronkénti áron termőföldet bérelhet.
Emiatt tiltakoztak a múlt héten a mezőgazdasági titkárt felkereső sziváci és a kúlai gazdák, akik szerint hátrányba kerülnek az arab befektetőkkel szemben, mivel mindenféle versenypályázat vagy árverés lebonyolítása nélkül nekik adták bérbe azokat az állami tulajdonban levő, első osztályú parcellákat, amelyeket korábban a helyi gazdák művelhettek.
Bugarski kiemelte: nincs rendjén az, hogy az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektetőknek 40 évre 250 eurós hektáronkénti áron adják bérbe a földet.
– A helyszínről származó információink szerint a valós ár ennél jóval magasabb, az első osztályú földterületekért, amelyeket nagy körültekintéssel választottak ki a határban, hektáronként 450–500 euró a bérleti díj – mondta a mezőgazdasági titkár, aki a megbeszélés során azt javasolta az agrártárca vezetőjének, hogy árverésen döntsenek a földek bérbeadásáról.
Bugarski kifejtette: a vajdasági gazdának még sohasem kínálták fel a lehetőséget, hogy húsz évre bérelhet földet az államtól, és azt sem engedélyezték számára, hogy öntözőrendszereket építsenek ki, mivel az ellentétes volna az állami földek bérbeadásáról szóló törvény idevágó rendelkezésével.
– Ebben az értelemben hangoztatjuk: nem jó az, hogy a földművesek itt, Vajdaságban másodosztályú állampolgároknak minősülnek, az ideérkező külföldi befektető pedig azonnal, mintegy a priori termőföldet kap használatra – hangsúlyozta Bugarski.
ÖNTÖZŐRENDSZEREKET ÉPÍTENEK
A szerb állam és az Al Rawafed közös vállalata jelentősen hozzá fog járulni az átvett sziváci és wekerlefalvi mezőgazdasági birtokok fejlődéséhez, mint ahogy Vajdaság e térségének a fejlődéséhez is – írja az agrártárca a találkozót követően kiadott közleményében.
A közlemény szerint ezt az álláspontját ismertette a miniszter asszony a tartományi mezőgazdasági titkárral folytatott megbeszélésen, akivel a mezőgazdaságot érintő kérdésekről tárgyaltak tegnap. Ki kell emelni – folytatja a szöveg –, hogy az Al Rawafed agrárcég beruházott tőkéjének legnagyobb részét öntözőrendszerek kiépítésébe fekteti majd. „Ez további ösztönzés a mezőgazdasági késztermékek előállítására” – emeli ki a közlemény, amely azzal az információval zárul, hogy Snežana Bogosavljević-Bošković mezőgazdasági miniszter a találkozón a tartományi mezőgazdasági titkársággal való intenzívebb együttműködést szorgalmazta, amellyel kapcsolatban egyetértésre is jutott a két fél.
