Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) szerint 2012-ben és 2013-ban Szerbia sereghajtó volt, s úgy tűnt, hosszasan megfeneklik az utolsó helyen. Tavaly azonban a ranglistán 473 ponttal a 33. helyre került, maga mögé utasítva Romániát, Montenegrót és Boszniát. De lássuk, mi is az az EHCI?
Az európai országok orvosi ellátásának felméréséről van szó, pontozva és rangsorolva azokat egy önálló, az EU tagországoktól jóváhagyott mérce szerint. A mérce felállítása volt az egyik gond. Tükröznie kellett az EU távlati irányvonalát, azt a trendet, amellyel Európa megközelíti, talán meg is valósítja a beteg ember optimális orvosi ellátását. Másik, még nagyobb gondnak mutatkozott a pontozótestület kijelölése. Amikor jó tíz éve az EU-ban felmerült a gondolat, hogy hasznos lenne minden évben felmérni az európai országok egészségügyi helyzetét, mégpedig nem a hatalom, hanem a beteg szempontjából, évekig keresték a megfelelő intézetet. Nem csoda. Rendkívül kényes értékrendről van szó, amelynek mutatói minden bizonnyal hatással lesznek az éppen hatalmon levő politikum munkájának elbírálására is. Liberális eszmék ide, konzervatívok oda, első az egészség, betegen nem lehet élni sem a bal-, sem a jobboldali pártok ígéretföldjén. Kire esett volna a választás, ha nem egy svéd intézetre, a svédek ugyanis évtizedes tapasztalatot szereztek a Nobel-díj elbírálásában, és nem kevésbé a döntéseiket érintő kritikák közömbösítésében.
Hogyan áll össze?
Külön érdekessége a felmérés szabványának, hogy nem veszi figyelembe az egészségügybe befektetett összegeket. Úgy gondolkodnak az összeállítói, hogy a beteg gyógyításában elvitathatatlan ugyan az állami támogatás fontossága, ettől független azonban sokkal fontosabb az egészségügyi személyzet, elsősorban az orvos hozzáállása, empátiája a szenvedő beteg iránt. Beépítik az elbírálásba a régi hippokratészi mondást: jó orvos csak jó ember lehet. A korrupciót, az előnyszerzés lehetőségét a paraszolvencia (hálapénz) által magas pontszámlevonással büntetik. Központi eleme a mércének a beteg kulturált fogadása, ellátása, tájékoztatása, a betegjogok érvényesíthetősége, a kórházi fertőzés veszélyének foka. Független munkatársak gyűjtik be a páciensek véleményét. Olyan mutatók ezek, amelyek nem a finanszírozástól, hanem az emberi hozzáállástól függnek. Emellett a várólisták hossza, a szolgáltatások gyors elérhetősége, az újfajta gyógyszerekhez való hozzáférés, a daganatos betegek terápiájának megkezdése a diagnózistól számított 3 hónapon belül kapott fontos szerepet a pontozásban. Azt mondhatjuk tehát, hogy a svéd intézet Európa államait egy betegközpontú szabvány szerint rangsorolja. Természetesen bőven szerepelnek olyan kulcsfontosságú eredménymutatók is, mint a csecsemőelhalálozás, a sürgésségi ellátás, a dohányzás és alkoholfogyasztás megelőzése, az abortuszok száma, az antibiotikumok felhasználási aránya és a nem támogatott kezelések körének száma.
A 2014. év ranglistája
A 2012. és a 2013. évben Szerbia sereghajtó volt, s úgy tűnt, hosszasan megfeneklik az utolsó helyen. Az akkori kormánykörök reagálása enyhén szólva furcsa volt. Azt állították, sohasem hallottak az EHCI-ről, nem is képviseli hivatalosan az Európai Uniót, habár nyilvánvalóan más volt a helyzet: az Európai Parlament megvitatása után a ranglistát a brüsszeli székhelyű Health Consumer Powerhouse kutatóközpont teszi közzé immár 10 éve. „A szerb egészségügy sokkal jobb, mint ahogy az EU kimutatása feltünteti, ami jól látható a belgrádi székhelyű Batut intézet évente megjelenő felméréseiben” – állították az illetékesek. Nos, ez pillanatnyilag kényelmes álláspont volt (magunkat mérni), de alig állhatott volna fenn sokáig az európai értékeket célba vevő Szerbiában. Nem volt elmozdulás mindaddig, amíg 2014 áprilisában új egészségügyi miniszter nem lépett hivatalba Zlatibor Lončar személyében. Rövid 6 hónap alatt sikerült olyan javításokat eszközölni az ezer sebből vérző egészségügyben, amelyekkel Szerbia feltornázta magát 473 ponttal a 33. helyre, maga mögé utasítva Romániát, Montenegrót és Boszniát. Az EHCI szóvivője továbbra is siralmasnak nevezte a szerbiai egészségügy egészét, minimális elmozdulás azonban az utóbbi 5-6 hónapban érezhető, észrevehetően javult például a körzeti rendelők hozzáférhetősége. Pozitívumként tett említést a szóvivő az internet és a média közegészségügyi szolgáltatásairól. Az első helyen évek óta Hollandia áll 898 ponttal az elérhető 1000-ből. Mitől olyan jó a holland orvosi ellátás? Az egyik faktor: a biztosítók sokasága harcol a betegek kegyeiért. Egy másik: 160 sebészeti intézet működik ebben a relatíve kis országban, 24 órás munkaidővel, szombaton és vasárnap is. Nincs tehát várakozási idő. Ejtsünk szót a magyar egészségügy helyzetéről is! Nem kevés azoknak a száma az itt élő nemzettársaink között, akik magyar TB-kártyával rendelkeznek. Anyaországunk, bár kis lépésekkel, de évről évre feljebb kapaszkodik az európai ranglistán. A 2015. január 27-én közzétett brüsszeli jelentés szerint Magyarország jelenleg 601 ponttal a 25. helyet foglalja el Lengyelországot is maga mögött hagyva. A legfeltűnőbb pozitív változás a szolgáltatások és a megelőzés várakoztatásánál tapasztalható. A rendszer fő hibájaként a korrupciót, az abortuszok magas számát, az alkoholizmust, a dohányzást, a daganatos és szívbetegek kiterjedt táborát rója fel az európai kutatóintézet.
