A magyar táplálkozási kultúra, elhízás címmel a Magyar Egészségügyi Társaság és annak vajdasági tagozata a hétvégén Zentán konferenciát szervezett, melyen szó volt a gyermek- és felnőttkori elhízásról, annak megelőzéséről, a mozgás fontosságáról, valamint azokról a műtétekről, melyekkel segíteni lehet a túlsúllyal küszködő személyeken. Az előadók kiemelték, hogy a megelőzés és a felvilágosítás a legfontosabb, és ebbe komoly munkát kell fektetniük az orvosoknak.
Az egyik legérdekesebb előadást a szegedi dr. Pintér Sándor tartotta. Arról beszélt, milyen hatással van a kora gyermekkori táplálás az elhízás megelőzésében. Elmondta, arra kell fókuszálni, hogy a megszületett gyermekek egészségesek legyenek, és ne kövéren szülessenek, mert így nagyobb az esélyük arra, hogy később ne kínlódjanak elhízással.
– Az egészséget két tényező befolyásolja: az egyik a genetikai, a másik a környezeti. Ezeknek a tényezőknek a hatására már méhen belül, majd a születés utáni első évben, valamint az első és a második év közötti átmenetben – amikor az egyén áttér a rendes felnőtt táplálkozásra – kialakul a metabolikus minta. A szervezet abból a mintából vezényli egész életében a metabolizmusát, amelyik az első néhány évben bevésődött. Tehát ez a korai bevésődés meghatározó a későbbiekben. Lényeges tudni, hogy a szervezet nem felejti el, mit tapasztalt az átélt hónapok, évek alatt – ez már a méhen belüli életre is vonatkozik –, ugyanis a metabolikus minta kialakulásában az előnytelen és a kedvező benyomások is nyomot hagynak. Ezek közül a benyomások közül igen jelentős az, hogyan volt táplálva, a méhen belül mit tudott teljesíteni a placenta, és utána, csecsemő korában, milyen táplálást kapott az egyén, valamint, hogy az első és második év átmenetében milyen táplálékot fogyasztott.
Régen azt vallották, ha kövér volt a nagyapa meg az apa, akkor ez magyarázat a gyerek kövérségére is. Ma már biztonsággal állíthatjuk, hogy a génszabályázásunk flexibilis, és minél fiatalabb egy egyed, ez annál inkább érvényes rá. A génjeink 30%-a képlékeny, tehát azok a benyomások, melyek a fogantatás pillanatától kezdve érnek bennünket, befolyásolják a genetikai ténykedést.
A fejlődés kritikus periódusaiban elszenvedett impulzusok átprogramozzák az endokrin rendszerünket is, és ez az átprogramozás egy életen át végigkíséri az egyént. A méhen belüli károsító tényezők rossz irányba viszik el az anyagcsere mintáját. Az anyának terhesség alatt nem szabad elhíznia, és nem kell kettő helyett ennie. A várandóság alatt éhezni sem szabad, oda kell figyelni, hogy ne táplálkozzon fehérjehiányosan, hogy ne fogyasszon alkoholos italt, gyógyszereket és ne dohányozzon, hiszen a dohányzás miatti génkárosodás a harmadik generációban is kimutatható. A magzati korban elszenvedett inzultusoknak a következő hosszú távú káros hatásai lehetnek: több köztük a hipertóniás, a 2-es típusú cukorbetegségben és a szívkoszorúér-betegségben szenvedő, és sokkal több közöttük az elhízott. Fontos, hogy a gyermek ne túlsúllyal szülessen. Annak nem kell örülni, ha a gyermek 4,5 kilóval jön a világra, mert ez már újszülött korban is betegségnek számít. A normál születési súly a lányok esetében 3 kiló, a fiúknál 3,3 kiló – mondta a szakember.
