Kiadós lakmározás és a mozgásszegény életmód következtében a szervezetünk lassan elsavanyodik. Ennek az lesz a következménye, hogy gyorsabban elfáradunk, fejfájás kínoz bennünket, és a szervezetünk védekezőképessége jelentős mértékben gyengül.
Bizony gyakran előfordulhat, hogy jó ideje már túlságosan savas a testünk, mi meg még csak nem is sejtjük, hogy ennek mi lehet az oka. Állandó fáradtságot, visszatérő fejfájást tapasztalunk, bőrproblémákkal küzdünk, és rossz hangulat uralkodik el rajtunk. Ki gondolná, hogy az ilyen szervezetnek lúgosításra van szüksége? Sajnos sokszor még az orvosok sem veszik észre az összefüggést. Pedig a sav-bázis háztartás alapos ismerete segíthetne bizonyos problémák kiküszöbölésében.
A szervezetben lezajló folyamatok szűk pH-tartományon belül játszódnak le, és mindezt a sav-bázis háztartás egyensúlya garantálja. Ezt teszi próbára nap mint nap a stressz, a helytelen táplálkozás és a túl kevés mozgás, amit a szervezet kis ideig kompenzálni képes. Ez a mechanizmus azonban a csontok mészvesztéséhez (a rettegett oszteoporosishoz) vezet. Mivel a test feladata a rendszer egészének működését megőrizni, ínséges időkben nem törődik a részproblémákkal, még ha ezek meglehetősen súlyos következményekkel járnak is. Ezért nekünk kell okosabbaknak lennünk, hogy a szervezetünk ne kényszerüljön a vészhelyzetben ésszerűtlen döntésre. Óvjuk a szöveteinket a túlzott elsavasodástól! A táplálkozás megváltoztatásával rengeteget javíthatunk a helyzeten: mellőzzük az olyan élelmiszereket, amelyek elősegítik a savképződést, és részesítsük előnyben a lúgos hatású táplálékot!
Fontos továbbá az is, hogy szervezetünket minél előbb ellássuk szerves ásványi anyagokkal, mint amilyen például a kalcium, magnézium, nátrium és kálium, amelyek klasszikus savközömbösítők. Használhatunk sav-bázis korrigáló porokat és lúgos gyógyvizeket is kúraszerűen. Lakmuszpapírral érdemes a kúra ideje alatt ellenőrizni az eredményt.
Tartsuk szem előtt, hogy ne legyünk savanyúak! Ha esténként csak könnyű ételeket fogyasztunk, máris sokat tettünk a savasodás megakadályozására. A gyomorműködés éjszaka enyhévé válik, és a fel nem dolgozott ételmaradékok erjedni kezdenek, ez pedig elősegíti a savasodást. Igyunk sokat, hogy jó legyen a keringés, naponta fogyasszunk el legalább 2,5 liter folyadékot, de figyelem, a kávé és az alkohol nem számít lúgosodást előidéző folyadéknak, mert az bizony savasodást idéz elő! Ne igyunk szénsavas italokat, azért, hogy a szerveztünk újra visszazökkenjen az egyensúlyába! Fontos lenne az is, hogy hetente egy-két alkalommal alaposan izzadjunk ki, és naponta 10 percet szánjunk stresszoldásra. A stressz a savasodás egyik fő tényezője, segítségünkre lehet a meditáció vagy az autogén tréning, esetleg egy kellemes vagy meleg illóolajos fürdő.
Jó lenne tudni pontosan, mi savasít, és mi lúgosít. A helyes táplálkozással a szervezet sav-bázis háztartása hatékonyan befolyásolható, így fontos, hogy tisztában legyünk vele, mely élelmiszernek milyen hatása van a szervezetre.
Savasító táplálékok: földimogyoró, mandula, extrudált kenyér, kétszersült, szárított borsó, sertés-, borjú- és marhahús, kolbász, szalonna és belsőségek, mint pl. a máj, vese, agyvelő. A halak közül is van, amelyik savasít: csuka, lepényhal, homár, lazac, valamint a sajt, túró, tojásfehérje, margarin, kukoricapehely, zabpehely, árpa, hántolatlan rizs, teljes kiőrlésű gabonafélék és tészták. De savasodást vált ki a nyúl-, kacsa-, tyúk- és libahús is, az édességek közül a jégkrém, torta, csokoládé, valamint a kávé, limonádé, szénsavas és dobozos üdítők, gyümölcslevek, az alkohol minden formája és az ecet.
Lúgosító táplálékok: burgonya, vaj, nyers tej, tejszín, író és joghurt. Édes-, vörös- és kelkáposzta, karfiol, paprika, hagyma, petrezselyem és zsázsa. A gombák közül a csiperke, vargánya és a rókagomba, a zöldborsó, fehér bab, tök, a gyümölcsök közül: alma, körte, eper, áfonya és ribizli, ezenkívül az uborka, fejes saláta, hónapos retek, savanyú káposzta, mazsola, datolya, füge, a kalcium-karbonátos ásványvíz, a természetes növényi olajok, az almaecet és a citromlé.
