Az eddig megjelent értékelések szerint az orvostudomány újdonságai szempontjából nem nevezhető szűk esztendőnek a tavalyi év. A neves klinikák szakemberei által összeállított akár 5-ös vagy 10-es listákról minden valamirevaló média – így a Magyar Szó is – közölt év eleji válogatást. Orvosi szemmel nézve nehéz eldönteni, hogy mit is részesítsünk előnyben, vajon közöttük rejtőznek-e azok az új meglátások, amelyek néhány próbaév múltán a Nobel-díjat odaítélő bizottság látókörébe kerülnek? Meglátásom szerint a tudományos világ és az átlagember érdeklődési köre nincs messze egymástól a megélt élet minőségét és hosszát illetőleg. Van-e kívánatosabb jövőkép az emberi nem számára az elhasználódott létfontosságú szervek újjászületési lehetőségétől? Nem hiszem. Már a fáraók is hasonlóról álmodoztak, nem is akármilyen módszerrel, a tudásunk mai szintjén is megcsodált mumifikálással adva át testüket az örökkévalóságnak.
Az ismert világvallások is, hálául az általuk megszabott elkötelezetten erényes életmódért, az örök élet ajándékát ígérik, kivétel talán a buddhizmusnak a nirvánáról szóló tanítása, bár ez utóbbi sem egyértelműen a végső megsemmisülésről beszél. A modern világ embere viszont ma szinte vallásos áhítattal figyeli az őssejtekről közölt tudományos híreket, és joggal, ugyanis az őssejtek nem kevesebbre képesek, mint valamennyi szervünk szöveteinek újjáépítésére, mégpedig nagymesteri szinten. Ha ezt a képességüket az ember megfelelő mederben tartja és tereli, a jövő emberének legkisebb gondja lesz a beteg vagy elhasznált szervének frissítése, mondhatnám újraigénylése. Meg vagyok győződve – a kutatások eredményeit követve –, hogy a ma fiatalnak számító nemzedék előtt már felvillanhat az örökös emberi álom, a halhatatlanság ígéretföldjére vezető ösvény első kilométerköve.
Első számú orvostudományi előrelépésként idézi a 2011-es évből majd minden média a következő, az átlagember számára kissé homályosan hangzó tényt: „1. A kutatók klónozással hoznak létre őssejteket”. Járjuk körbe, bontsuk ki, tegyük érthetővé ezt a mondatot.
Jelenleg az orvosok a szív, a szem és az agy károsodásainak elhárítását, illetve az elhasznált szövetek újjávarázsolását célozták meg az őssejtek segítségével. Legígéretesebb és egyben erkölcsi értelemben legkevésbé támadható az őssejtterápia, ha sikerülne a felnőtt ember kis mennyiségben található, ám saját őssejtjeinek többszörözése és osztódásra ösztönzése. Negyvenéves korunkig állandó szinttel élnek bennünk őssejtjeink, amelyek idős korban egyre kevésbé képződnek újra csontvelőnkben, s mind kevesebb számban találhatók meg vérünkben. Az őssejtek száma tehát egészségi szintünk legfontosabb jelzője. Nincs messze az az idő, amikor instrumentálisan, odahaza – akár a vércukorszintet – ellenőrizni tudjuk őssejjtszintünket is, és ez sokatmondó kijelzése lesz egészségi állapotunknak. Ezért lenne fontos, ha a szervezetünk gyengélkedni kezd az őssejtek számának gyarapításában, akkor mesterségesen, klónozással újabbakat tudjunk előállítani. Ez a magyarázata annak a rejtélyesnek tűnő mondatnak, hogy a 2011-es év egyik nagy orvosi eredménye a klónozással létrehozott őssejtek. Nos, van még tennivaló ezen a téren, ugyanis sikerült beindítani az osztódást a klónozott sejtben, de csak a normális kromoszómaszámok másfélszeresével, ez azonban patologikus, úgymond tumorgyanús szöveteket eredményezhet. Ha beindulna a sejt szaporodása tényleges kromoszómaszámmal, közvetlen gyógyíthatónák például a gerincvelő sérüléseit és a Parkinson-betegséget.
A nap mint nap ismétlődő őssejtbotrányok arra késztetnek, hogy óvjak mindenkit egyes lelkiismeretlen, alkalmi létesítményű „őssejtterápiás klinikák” igénybevételétől. Ezeket az engedély nélküli, lelkiismeretlen orvosokat is alkalmazó „magánkórházakat”, tekintet nélkül betegségünk súlyára, nagy ívben kerüljük el. Fő ténykedésük ugyanis abban merül ki, hogy az abortumokat (az abortusz alkalmával nyert véres idegen emberi szövetet) megszűrve befecskendezzék, infúzió formában beadják a betegeiknek. A beadott idegen anyag legjobb esetben szétesik, sokszor azonban képes allergikus reakciót kiváltva a beteg testében súlyosbítani a helyzetet. Mindezért óriási összegeket csalnak ki a végső menedéket kereső családtól, a kuruzslókat is meghazudtoló erkölcstelen hozzáállással.
Szeretném tudatosítani olvasóinkban, hogy az őssejtek kísérleti terápiájával csak kivételes állami meghatalmazással és a Nemzetközi Egészségügyi Intézet beleegyezésével megbízott központi klinikák foglalkozhatnak, és erről tájékoztatják a médiát. Egyetlen betegség, amelynek gyógyítása során az őssejtterápia immár több évtizede alkalmazást nyert, a leukémia, azaz a fehérvérűség. Minden más betegségnél, tehát a rosszindulatú tumoroknál, a szívizom infarktus utáni állapotaiban, az agy és gerincvelő betegségeinél stb. kísérleti kivizsgálásoknál tartunk, s ezeket a vizsgálatokat is szigorúan ellenőrzött keretek között folytathatják, klinikai engedélyekkel, mérésekkel alátámasztva. Minden más beavatkozás, „össejtbefecskedezés” a jelen pillanatban súlyos csalásnak, büntetendő szélhámosságnak minősül.
