A lítiumkitermelés Szerbia számára nagyon fontos kérdés, nem a Rio Tinto bányászati vállalat miatt, hanem a benne rejlő fejlődési lehetőségek miatt, emelte ki tegnap Ana Brnabić, a köztársasági képviselőház elnöke. Aggodalmát fejezte ki a lítiumkitermelés elleni tüntetésekkel kapcsolatos történések miatt, szerinte ugyanis a környezetvédelmi küzdelem a szakértelem, a tudomány és az ép elme elleni küzdelemmé alakult át.
Ana Brnabić a K1 televízió tegnap reggeli műsorában rámutatott, aggódik, hogy amennyiben az ország enged a tüntetések nyomásának és eláll a lítiumkitermeléstől, egy újabb folyamat veszi kezdetét és megtörténhet, hogy a következő napon már az 5G ellen is tüntetni fognak, ugyanis lesznek olyanok, akik hisznek chemtrailsben, a Rothschildban, vagy más „gonosz erőben”. A parlament elnöke szerint ennek következménye lehet az is, hogy nem alkalmazunk biotechnológiát, vagy megakadályozzák a BIO4 Campusnak a megépülését, esetleg a mesterséges intelligencia implementálása is ellenállást vált ki.
Brnabić közölte, nincs megállapodás az állam és a Rio Tinto között, amely a Jadar projektum megvalósítására vonatkozik. Ez a bányászati vállalat kutatási joggal rendelkezik az adott projektum esetében. Ezt a jogot még 2004-ben kapta meg és még nem pályáztak a kitermelésre. Ha igényt mutatnak a lítiumkitermelésre, a parlament vitát folytat majd e témában. Mivel az országnak nincs a Rio Tintóval semmilyen megállapodása, olyan egyezség sincs, amely szavatolja a hatályban lévő előírások betartását, esetleg megadná a lehetőséget a szerződés felbontására az előírások be nem tartása miatt.
Kiemelte, 2017-ben még kormányfőként módosította azt a szándéknyilatkozatot, amelyet Szerbia a Rio Tintóval írt alá, és ebben már benne van, hogy a vállalatnak eleget kell tennie azoknak a standardoknak, amelyek a világban is érvényesek a környezetvédelem területén, illetve minden érc, fém, amit kitermelnek Szerbiában marad, amennyiben ez lehetséges. Szavai szerint ilyen módon megakadályozták, hogy a kitermelt fémeket kiszállítsák az országból.
Arra a kérdésre, hogy az ország megszakíthatja-e az együttműködést a Rio Tintóval, ha az nem tesz eleget a követelményeknek, Brnabić azt válaszolta, az állam felmondhatja az együttműködést, ha a környezetvédelmi hatástanulmány kimutatja, hogy a bánya pusztító hatással van a környezetre. Ennek azonban alapfeltétele a hatástanulmány elkészítése. Ehhez pedig területrendezési tervre van szükség Loznicán, illetve végzésre a kitermelés kapcsán.
Kitért arra is, hogyha sor kerül a lítium kitermelésére, föld alatti bányászati tevékenységet végeznek majd. Helytelenek azok az állítások, amelyek szerint a hiány fémércből való kinyerése a legszennyezőbb eljárás, ugyanis nagy mennyiségű kénsavat használnak fel a folyamat során. Szavai szerint a mezőgazdaságban már naponta nagy mennyiségű kénsavat használunk. Emlékeztetett arra, hogy Nyugat-Szerbiának ezen a részén a lakosság hosszú éveken keresztül a vegyiparból élt, ugyanis Loznicán működött a Viskoza vegyi üzem, amely piszkos technológiát alkalmazott. Az üzemet csődeljárás miatt zárták be 2005-ben, ez nagy elkeseredést váltott ki, mert sokan munka nélkül maradtak. Azzal senki nem foglalkozott, hogy mekkora környezetvédelmi kárt okoz ez a gyár. Felrótta a környezetvédelmi szervezeteknek, hogy nem foglalkoztak az üzem területén felgyülemlett veszélyes hulladékkal. Az állam gondot viselt erről, hét évbe telt mire eltávolították a veszélyes hulladékot. A projektum tavaly fejeződött be.
Nyitókép: Beta
