A felmérések szerint a megkérdezettek többsége egyetért az okostelefon-használat iskolai korlátozással és az ezzel kapcsolatos rendelettel – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten.
Rétvári Bence közölte: Magyarországon az osztályteremben, tanítási idő alatt a készüléket csak akkor lehet használni, ha az kifejezetten a tanórát segíti. Ezt a munkát a kormány is erősítette az elmúlt időben – tette hozzá –, hiszen 450 ezer laptopot osztottak ki a diákoknak, az idén pedig további 100 ezret osztanak ki azért, hogy minden diák készségszinten megismerje a különféle eszközöket és a tanulást szolgáló tartalmakat. A legutóbbi, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által végzett felmérés szerint az alsó tagozat esetében a megkérdezettek 94 százaléka, a felső tagozaton 89, a középiskolában pedig 73 százaléka támogatta a mobiltelefon használatának tanítási idő alatti korlátozását – ismertette Rétvári Bence. Egy másik, a Szent István Intézet által készíttetett felmérés szerint, amely során arra voltak kíváncsiak, hogy egyetértenek-e azzal, hogy telefont csak oktatási céllal lehessen az iskolában használni, a válaszadók 67 százaléka teljes mértékben egyetért, 18 százaléka inkább egyetért, az inkább nem és az egyáltalán nem ért egyet választ 7-7 százalék jelölte meg. A mobileszközök tanítási időben történő korlátozásával nagyban megelőzhetők az iskolai online zaklatások is – emelte ki az államtitkár. Mint mondta, a telefonok használatának tiltása nemcsak Magyarországon van napirenden, számos ország korlátozta vagy korlátozni fogja ezen eszközök iskolai használatát. Így például Angliában, Franciaországban, Szlovákiában, Hollandiában, Olaszországban született hasonló korlátozás.
A sajtótájékoztatón Hal Melinda klinikai szakpszichológus – egyetértve a rendelettel – azt mondta, az oktatási intézmény szerepe nem kizárólag a tanulást szolgálja, hanem a nevelést, a megfelelő és biztonságos fejlődést is. „A mentális keretben ez nem képzelhető el úgy, hogy a digitális eszközök próbálják nevelni, alakítani a fiatalok gondolkodását” – fogalmazott. Az elmúlt évek tendenciája azt mutatja – folytatta –, hogy minél többet használja a digitális eszközt egy gyermek, a mentális készségei annál inkább háttérbe szorulnak. Igaz ez a kognitív, tanulási teljesítményre, a gondolkodásra, a logikai sorok kialakítására vagy a szimbolikus gondolkodásra – fűzte hozzá. Közölte: minél kisebb korban kap egy gyerek okoseszközt, annál nagyobb a mentális romlás; mára ez azt jelenti, hogy minden negyedik fiatal küzd valamilyen mentális zavarral vagy annak klinikai tünetével. Hal Melinda szerint az évtized legnagyobb kihívása lesz megpróbálni megállítani ezt a romlást. A szakember úgy vélte, hogy a korlátozással csökkenni fog az internetes zaklatási (cyberbullying) esetek száma, amelyek az online térben, iskolaidőben is megtörténtek. Az adatok szerint minden második magyar gyerek évente legalább egyszer zaklatás áldozatává válik, ezen esetek 80 százaléka az online térben történik.
Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő arról beszélt, hogy a kiskamaszok, kamaszok képernyő előtt töltött ideje más, az idegrendszeri fejlődéshez elengedhetetlen tevékenységtől vonja el az időt. Idézte az OECD 2017-es jelentését, amely szerint nem látható, hogy az okostelefonok iskolai megjelenése bármi pluszt adna az oktatáshoz, a tavalyi PISA-jelentés szerint pedig ezen eszközök a gyerekek kompetenciáit rontják. Mint mondta, tud olyan iskoláról, ahol már nyolc éve tiltják a telefonok iskolai használatát.
Eőry Csaba adatkezelési szakember szerint az ilyen eszközökön a személyes adatkezelés is hosszú távra ható probléma: a telefon- és internethasználat során számos adat keletkezik a felhasználóról, az évek során rengeteg információmorzsát elszórnak magukról a gyerekek, az érdeklődési körükről, a döntéseikről. A szakember a tudatosságra hívta fel a figyelmet, mint mondta, a „józan ész politikája” alapján jelenjen meg mindenki az online térben.
Nyitókép: Rétvári Bence beszél, mögötte balról Eőry Csaba, Hal Melinda és Pöltl Ákos (MTI)
