Kedves Testvéreink, Kedves Olvasók!
Húsvét a keresztyénség legnagyobb ünnepe – nem csupán az egyház naptárában, hanem a világ reménységgel teli történelmében is. Ez az ünnep nem csupán a tavasz kezdetét jelenti, nemcsak a természet újjáéledését hozza el, hanem az emberi lélek legmélyebb vágyát teljesíti be: a halál fölötti győzelem ígéretét. Ezen a napon nem pusztán emlékezünk, hanem ünneplünk – hiszen a mi Urunk, Jézus Krisztus él!
A világ minden táján különböző hagyományokkal, szokásokkal övezik húsvét ünnepét. Nekünk, magyaroknak is sokszínű és gazdag a húsvéti örökségünk. A hímes tojások, a locsolkodás, az ünnepi népviseletek, a bőséges húsvéti asztal mind-mind arról tanúskodik, hogy lelkünket megérinti e nap különleges fénye. Ezek a színes hagyományok azonban nem önmagukért vannak. Csak akkor nyerik el valódi értelmüket, ha mögöttük meglátjuk azt, ami igazán számít: Isten megváltó szeretetét, amely a Golgotán és az üres sírnál mutatkozott meg igazán.
A húsvéti örömhír ugyanis a Biblia üzenetére épül. A bűnbeesés óta ez a világ kárhozat alatt állt. Az emberi természet torzulása, az Isten elleni lázadás következménye a halál lett – nemcsak testi, hanem örök halál is. Az Ószövetség idején Isten mégis adott lehetőséget a megigazulásra: a törvények betartása és az áldozatok bemutatása révén az ember közösségben maradhatott az Úrral. Ám ezek az áldozatok – bármilyen őszintén is mutatták be őket – nem voltak képesek véglegesen eltörölni a bűnt.
Ezért volt szükség egy tökéletes, bűntelen áldozatra – olyan valakire, aki önmagát adja oda, engesztelésül az egész emberiség bűneiért. Ez a személy Jézus Krisztus volt, aki nagypénteken a kereszten szenvedett és halt meg értünk, helyettünk. Az Ő áldozata az egyetlen, amely elégséges volt Isten igazságos ítélete ellen. És ez az áldozat életet hozott nekünk – örök életet!
De a legnagyobb csodára mégis húsvét hajnalán került sor: a harmadik napon Jézus feltámadt a halálból. Ez a feltámadás nem pusztán történelmi esemény, hanem Isten örök győzelmének hirdetése: győzött a halál, a bűn és a kárhozat felett! És ezt a győzelmet Krisztus megosztja azokkal, akik hisznek benne, akik elfogadják az Ő megváltását, akik életüket az Ő kezébe teszik le.
Ezért ünneplünk húsvétkor. Nem csupán emlékezünk egy történelmi eseményre, hanem hitvallást teszünk: Jézus él! A sír üres! És ez az üresség a legnagyobb teljességet hozza el számunkra – a feltámadás reményét, az új élet lehetőségét.
A Szerbiai Református Keresztyén Egyház nevében kívánjuk, hogy ez a húsvét legyen mindenki számára a lelki megújulás ideje. Miközben ápoljuk hagyományainkat, örvendezzünk még inkább abban az igazságban, hogy Krisztus értünk halt meg és értünk támadt fel. Ünnepeljük Istent, ünnepeljük a feltámadott Urat, aki él és uralkodik mindörökké!
Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!
Áldott, békés és reménységgel teli húsvétot kívánunk minden magyar testvérünknek határon innen és túl!
Nyitókép: Harangozó László református püspök
