Egyre kevesebbet mozgunk, és egyre többet ülünk a számítógép előtt, nemcsak a munkahelyen, hanem odahaza is. E gyre többet, sőt egyre egészségtelenebb testtartásban – mereven és görnyedten – ülünk, ennek pedig az lesz a következménye, hogy a gerincoszlopot megterheljük, a porckorongokat egyoldalúan terheljük, az izomzat megfeszül vagy elernyed. A helytelen testtartás következménye lehet a fejfájás, egyes érrendszeri panaszok vagy a koncentrálóképesség csökkenése, a különféle gerincproblémákról nem is beszélve. Az ülőmunka elsősorban a derekunkat terheli meg, így itt jelentkezik leggyakrabban a klasszikus derékfájás tünete, de fájdalom léphet fel a nyak-vállöv izmaiban, valamint a hátizmokban is.
Tornázzunk, sportoljunk!
– Ma a legtöbb munka ülőmunka, a gyerekek is rengeteget ülnek, miközben a gerinc nem erre, hanem mozgásra teremtődött – mondja erről dr. Nadežda Pejčić Bugarski óbecsei gyógytornász. – A sok üléstől a gerincünk megbetegszik, ezért nagyon fontos a prevenció. Az iskolákban több torna kellene, de a szülőknek is mozgásra kellene bírniuk a gyerekeket. Az úszás ideális sport, mégis kevesen űzik rekreációs céllal: minden izmot aktivizál, valamint önkéntelenül is szimmetrikus mozgásra kényszerít. A gerincet 18 éves korig lehet korrigálni ily módon. Harmincéves tapasztalat mondatja velem: a leggyengébb láncszem ebben a munkában épp a szülő, aki – ha a gyerek nem lázas, és betegségének nincsenek egyéb klasszikus tünetei – általában nem veszi komolyan a bajt. Ha első alkalommal el is hozza a gyereket gyógytornára, másodszorra már ritkán – fűzi hozzá a doktornő.
Milyen legyen a szék...
Felnőttnek, gyereknek egyaránt alapvető fontosságú a megfelelő szék és asztal: üléskor a gerinc függőleges, egyensúlyi helyzetére kell törekednünk, hogy a porckorongokat egyenletesen terheljük. A széknek a gerinc görbületeit figyelembe véve kell azt megfelelő helyen jól megtámasztania. Ne használjunk olyan széket, aminek az ülőfelülete hátrafelé lejt, mert az passzív, hanyag tartást vált ki, ami az izmok gyengüléséhez vezet! A helyes ülésmagasság beállításához a csípő és térd hajlásszöge 100 és 110 fok között legyen! A szék magassága a térdhajlatunkig érjen, azaz ülő helyzetben a lábunk 90 fokos szöget zárjon be, és a lábak csípőszélességű terpeszben legyenek a földön alátámasztva!
...és az asztal?
Az asztal kb. derékig érjen, vagy egy picivel legyen magasabb, és alaphelyzetben a könyökünket az asztal szélére helyezzük! Ez a pozíció határozza meg automatikusan a teljes testtartást. Ha ugyanis így tartjuk a könyökünket, kénytelenek vagyunk olyan testhelyzetet felvenni, amellyel egyenes lesz a vállunk, a derekunk. Ezzel a könyöktartással vesszük magunkhoz a könyvet, a füzetet, ami kb. 30 cm szemtávolságra lesz. Amint leeresztjük egyik könyökünket, ez az egyensúlyi helyzet megbomlik, és a szemtávolság is megváltozik. Ha számítógéppel dolgozunk, ugyanígy helyezzük el a könyökünket! A számítógép felső széle szemmagasságban legyen, a billentyűzet pedig annyival a vízszintes alatt, hogy a vállat enyhén leengedve, a kart lazán tarthassuk munka közben! Az alkar és a csukló legyen alátámasztva, a váll pedig lazán leengedve! Üljünk mindig szemben a számítógéppel, az elfordított testhelyzetben végzett munka ugyanis károsítja a gerincet.
Ha ezeket a szabályokat betartjuk, kisebb a rizikója, hogy már fiatalon elkezdődjenek a gerincpanaszok.
Az elmúlt évtized legdinamikusabban fejlődő területe a számítástechnika volt. A számítógépes munkához felvett kényszertartás olyan egyoldalú statikus és mechanikus igénybevételt jelent a gerinc számára, ami kezdetben túlterhelést, később károsodást okoz az ízületi struktúrákban. A nyaki-tarkótáji fájdalom nagy valószínűséggel a monitor rossz elhelyezésének tudható be, a deréktáji panaszok oka a rosszul kialakított ülőalkalmatosságban keresendő, míg a kéz-csukló fájdalma a helytelen gépelési technika következménye. A tartós ülés miatt az alsó végtagi ízületek fájdalmassá válhatnak, a keringés is akadályozott. A sok ezer billentyű leütése, az egér folyamatos markolása fáradtsághoz, majd fájdalomhoz vezet. A tünetegyüttest RSI-szindrómának hívják. A rövidítés a Repetitive Strain Injury kifejezést takarja, amely a nagy ismétlésszámmal végzett apró mozdulatok és a helytelen ülőhelyzet okozta megerőltetés következményeként kialakuló izom-, ín-, ideg- és egyéb lágyrész-károsodások gyűjtőneve. Eleinte alkalmankénti nyilallások jelzik a bajt, majd egyre gyakrabban jelentkezik a fájdalom, tartós bántalommá alakulhat, éjszaka és nyugalomban sem hagy pihenőt. Ha ezeket nem vesszük komolyan, a gyógyulás hosszadalmassá válhat. Ezért nagyon fontos a megelőzés.
