A turisták zöme a szállásfoglalásra és a biztosításra ügyel, az egészségmegőrzésre azonban kevésbé – derül ki annak az újabb kutatásnak az eredményeiből, amelynek során az utazási szokásokat vizsgálták. A nyaralásra készülők közül sokan önállóan, előre foglalnak szállást, a megkérdezettek negyede balesetbiztosítást is köt, védőoltást viszont csupán elenyésző hányaduk kér. Mindössze 2 százalékuk gondoskodik a védőoltásról, holott 40 százalékuk külföldön készül nyaralni, olyan helyen, ahol előfordulhatnak súlyos fertőzések és kórok is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatásai alapján évente minden tizedik utazó betegszik meg az utazás során, illetve minden tízezer utazóból egy meghal külföldi nyaralás alatti megbetegedés miatt.
A legszebb, legkedveltebb trópusi úti célok a fejlődő világ országai, ahol az európai normáktól eltérő higiénés viszonyokkal szembesülnek a turisták. A legtöbb fejlődő országban hiányzik a csatornahálózat, a vízrendszert nem fertőtlenítik megfelelően, és a helyi lakosok olyan vírusokat, betegségeket hordozhatnak, amelyek az öreg kontinensen ma már ismeretlenek. Külön veszélyt jelenthetnek a trópusi rovarok, amelyek számos fertőzést adhatnak át csípéseikkel.
A világon évente több millió hepatitises, maláriás, hastífuszos és sárgalázas megbetegedést regisztrálnak, ezek a leggyakoribb és legsúlyosabb utazási kórok. Ellenük csak úgy lehet védekezni, hogy jóval az utazás előtt utánanézünk, hogy az adott ország milyen egészségügyi veszélyeket rejt, és ennek tudatában döntsünk a felkészülésről!
Újvidéken a Vajdasági Közegészségügyi Intézet epidemiológus szakorvosai hétköznapokon 7 és 14 óra között állnak a polgárok rendelkezésére és válaszolnak az utazással kapcsolatos egészségügyi kérdéseikre, dilemmáikra – mondja dr. Svetlana Ilićjárványügyi szakorvos.
– A legtöbb európai országot és néhány észak-afrikai államot illetően, különösen a szerbiai turisták által közkedvelt célpontok esetében, mint amilyen Egyiptom, Tunézia, Törökország, Spanyolország és Olaszország, nincsenek különösebb egészségügyi ajánlásaink. A betegségek, amelyek az említett országokban előfordulhatnak, hasonló jellegűek, mint amilyen fertőzések hazánkban is jelentkezhetnek, így külön védőoltás nem szükséges, ha valaki az említett országokban szándékozik nyaralni. A szakorvos azonban figyelmeztet: mindenhol ajánlatos betartani az általános egészségügyi óvintézkedéseket. Gyakran kell kezet mosni, elsősorban hőkezelt élelmiszert fogyasztani, megbízható éttermekben jól átsült és átfőtt ételeket választani és palackozott vizet vásárolni. Az utazóknak azt tanácsolják, hogy akkor is, ha az adott országban szabadon ajánlják a csapvíz fogyasztását, inkább palackozott vizet vásároljanak. Minden térségben vannak valamilyen patogén kórokozók, amelyek az egészségügyi állapotra ugyan nem veszélyesek, de a klíma- és környezetváltás hatására enyhébb panaszokhoz vezethetnek, ami a pihenést, nyaralást már néhány napon belül jelentősen befolyásolhatja – mondjaa doktornő.
Ami az egzotikus országokba készülőket illeti, tudniuk kell, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlása országonként különbözik. Pl. a jelenleg közkedvelt latin-amerikai országokba és Afrikába utazóknak elsősorban a sárgaláz és a malária ellen kell védekezniük. Akik ázsiai országokba készülnek, nem árt odafigyelniük a hepatitis megelőzésére. A célországban előforduló betegségekről, a szükséges védőoltásokról és gyógyszerekről az utazóknak személyesen kell érdeklődniük az újvidéki közegészségügyi intézet 021/4897-840-es telefonszámán. A tanácsadás ingyenes, a szükséges szereket magángyógyszertárakban kell beszerezni, így a költségeket az utazók fedezik. Utazási-egészségügyi tanácsadásra legalább egy hónappal korábban ajánlatos jelentkezni, hiszen egyes védőoltások esetében akár egy hónap is szükséges a megfelelő védelem kialakulásához. Utazás előtt érdemes tehát az egészségünkre is gondolni, hiszen a megelőzés legbiztonságosabb módszere a megfelelő tájékozódás. Az utazási irodák és az utazók saját felelőssége, hogy egészségügyi szempontból is felkészüljenek a trópusi országokban való üdülésre.
A leggyakoribb utazási betegségek és előfordulási helyeik
Malária
A malária a legelterjedtebb fertőző betegség a világon. Évente több mint egymillió ember halálát okozza. Ázsia, Afrika, Közép- és Dél-Amerika, Óceánia és a karibi térség bizonyos területein elterjedt (107 országban endémiás). A malária ellen nincs védőoltás, a megelőzés egyik módja a malária elleni gyógyszer szedése, amit a veszélyes területre érkezés előtt el kell kezdeni. A maláriát szúnyogok terjesztik. Akkor is kialakulhat, ha valaki rendesen szedi a malária elleni gyógyszereket, mert a kórokozó rezisztens lehet az alkalmazott szerre. Ilyen területek elsősorban Ázsiában vannak.
Sárgaláz
Az egyik legfontosabb, több országba (pl. Brazíliába, Peruba, Venezuelába, illetve az afrikai régióból Kenyába, Tanzániába) való beutazáskor kötelezően előírt védőoltás a sárgaláz elleni vakcina. A betegséget sokféle szúnyogfaj terjeszti. A sárgaláz a trópusi területeken folyamatosan jelen van. Turistákra akkor jelent veszélyt, ha oltás nélkül utaznak járványos területekre.
Hepatitis B
A vírus igen nagy fertőzőképességű, vérrel és testnedvekkel terjed. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés és apróbb sérülések során fertőzött olló és borotva, de el lehet kapni piercingszúrás, tetoválás, pedikűr és manikűr közben is. Gyakran a fertőzött terhes kismama adja át gyermekének a kórokozót a szülés folyamán. A tünetek megjelenéséig átlagosan 75 nap telik el, de ez az idő akár 30–180 nap is lehet.
A hepatitis B endémiás Kínában és Ázsia más országaiban is. Az emberek többsége itt már gyermekkorában megfertőződik, az ázsiai országok populációjának 8–10%-a krónikus hepatitis B-ben betegedett meg. Ebben a régióban a krónikus fertőzés következtében kialakuló májrák és májzsugor a harmadik vezető halálok a férfiak körében és első a nők esetében. Hasonlóan elterjedt a vírus az Amazonas és Kelet-Európa bizonyos országaiban is, illetve magas a fertőzöttségi szint a Közel-Keleten és Indiában. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a népesség kevesebb mint egy százalékát érinti a hepatitis B-fertőzés, ugyanakkor a növekvő migráció miatt egyre több beteg menekült hozza be a hepatitis B-t ezekbe az országokba is.
Hepatitis A
A hepatitis A vírus a szájon keresztül fertőzi meg az újabb betegeket, így terjedése rendkívül egyszerű. A kórokozó mosatlan vagy szennyezett vízzel mosott zöldségekkel, gyümölcsökkel, fertőzött élelmiszerekkel, part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőtt tengeri ételekkel, nem ivóvíz-minőségű csapvízzel kerül a szervezetbe.
A fertőzés kialakulásához elég, ha egy fertőzött ember él a környezetünkben, és az valamilyen módon, akár a mosatlan kezével is megérinti azokat a tárgyakat vagy élelmiszereket, amelyeket a szánkba veszünk.
A betegség olyan fertőző, vírus által terjesztett kór, amely a világ számos országában előfordul.
Az endémia foka különösen magas Afrika és Dél-Amerika, a Közel-Kelet és Délkelet-Ázsia egyes területein. De nagymértékben elterjedt Brazília amazonasi vidékein, Kínában és Latin-Amerikában is. Közepes mértéket ölt Közép- és Kelet-Európa térségeiben. Ausztrália, USA, Nyugat- és Észak-Európa, valamint Japán vidékein pedig alacsony az endémia foka.
