A mozgássérült gyermekek aktív tanuláson alapuló komplex személyiségfejlesztését 1948-ban kezdte meg Pető professzor, aki 1950-ben nyitotta meg az Országos Mozgástherápiai Intézetet Budapesten. A központi idegrendszer sérülése következtében kialakult dezintegrált funkciókat egy komplex program keretében alakítja helyes működéssé. Ebben a programban nincsenek speciális technikai eszközök, hisz alapelv, hogy nem a környezetet kell igazítani a sajátos igényekhez, hanem a nevelteket kell alkalmassá tenni az integrációra. Konduktív nevelési rendszere új fejezetet nyitott a mozgássérültek rehabilitációjában. A világon 15 millió ember él, akinek konduktív nevelésre lenne szüksége, Magyarországon pedig mintegy 6000 tizennégy év alatti gyermek van, aki a központi idegrendszer betegsége miatt vált mozgássérültté. Az intézet évente 1000-1200 alkalommal vizsgál eltérő mozgásfejlődésű gyermeket. Sokan a Pető-módszernek köszönhetik, hogy ma teljes értékű életet élhetnek.
Az intézet több szervezeti egységből épül fel. A Korai Fejlesztő és Konduktív Gondozóközpontban kb. 6 hónapos kortól az óvodába kerülés időszakáig biztosítanak lehetőséget a fejlesztésre, elsősorban emocionális hatásokkal, játékos formában, csoportos foglalkozások keretében. A gyakorló óvodában a 3 és 7 év közötti, központi idegrendszeri sérült, speciális nevelést igénylő, valamint az integrációs csoportban ép és sérült gyermekek együtt nevelése zajlik, de működik bejáró napközis, ill. bentlakó csoport is. Az általános iskolai egységben a tanköteles gyermekek értelmi-, mozgás-, és önkiszolgálási tevékenységének komplex személyiségfejlesztése zajlik, így törekedve a minél sikeresebb társadalmi integrációra. A bejáró, rövidebb tartamú ellátási forma heti 2 alkalommal, napi 2-3 órás elfoglaltságot jelent az anyának és gyermekének. Vidéken élő mozgássérült gyermekek és szüleik számára egy-egy hónapos, bentlakó, mamás csoport is van. Az elbocsátást követően utógondozás is van, a skoláris fordulópontoktól a pályaválasztáson át egészen a munkába állásig végigkísérik tanítványaikat.
Pető András professzor a gyermekek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt fektetett a felnőtt diszfunkciósok rehabilitációjára is, velük a felnőtt nevelési egység szakemberei foglalkoznak. Koponyasérülés vagy stroke (agyvérzés) utáni helyreállítást követően nagyon eredményes a módszer alkalmazása, de szklerózis multiplexes és Parkinson-kórban szenvedő betegeknek is óriási segítséget jelent. E program keretében alapvetően bejáró rendszerben történik a felnőtt mozgássérültek konduktív fejlesztése, de külföldiek esetében a felvétel 2-4 heti, napi 5 órás intenzív konduktív foglalkozással zajlik.
Az intézmény főiskoláján képezik ki azokat a versenyképes oklevéllel rendelkező speciális szakembereket, ún. konduktorokat, akik nemzetközi szinten is alkalmasak arra, hogy megvalósítsák a központi idegrendszeri mozgássérültek komplex személyiségfejlesztését, újabban pedig a budapesti orvosi egyetem gyógytornász szakán és a védőnői képzéseken is fél éven át ismerkednek a hallgatók a konduktív pedagógia alapelveivel, a Pető-módszerrel.
| Makk Ádámnak, az intézet konduktorának és kommunikációs vezetőjének elmondása szerint a külföldiek önköltségi alapon, leggyakrabban valamilyen alapítvány támogatásával tudják igénybe venni az intézet szolgáltatásait. Több vajdasági gyermek is megfordult a Pető-intézetben, többek között a most 17 éves Herczeg Adrián is, akivel 4 éves kora óta foglalkoznak az intézetben. A fiú az általános iskolát itthon jó eredménnyel végezte, jelenleg a budapesti Mozgássérültek Intézetének középiskolájában folytatja tanulmányait kollégistaként. Makk Ádám elmondása szerint Adrián kialakult önbecsüléssel, egészséges feladattudattal rendelkező, kedves, melegszívű fiú, akit a családja az intézetben megtanult konduktív elvek szerint nevel. A fiú jelenleg két bottal közepes tempóban jár, az utcán pedig speciális mopeddel közlekedik. |
