Aligha van olyan magyar labdarúgást kedvelő ember, aki ne hallott volna az évszázad mérkőzéséről, vagyis az 1953. november 25-én Londonban a Wembley Stadionban lejátszott találkozóról, amelyen a magyar válogatott 6:3-ra legyőzte a házigazdát. A találkozót az Angol Labdarúgó-szövetség megalapításának 90. évfordulóján rendezték meg, az eredmény pedig már csak azért is megdöbbenést okozott a szigetországi szurkolók körében, mert korábban kedvenceik még nem szenvedtek vereséget hazai pályán a kontinensről érkező válogatottól. Pontosan negyven évvel később, 1993. november 25-én a Magyar Labdarúgó-szövetség ezt a napot a magyar labdarúgás napjává nyilvánította. A legendás mérkőzés létrejöttéhez kellett Rákosi Mátyás engedélye – azt kevesen tudják, hogy a nagy hatalmú politikusnál személyesen Sebes Gusztáv, a válogatott szövetségi kapitánya lobbizott, mondván, nem fognak csalódást okozni. Sztálin legjobb magyar tanítványa végül áldását adta a meccsre, de csak akkor, ha annak a következő évben Magyarországon visszavágója lesz. Így alig fél évvel a londoni találkozót követően, 1954. május 23-án Budapesten is összecsaptak a felek. Az angolok itt még rosszabbul jártak: ezúttal 7:1 arányú vereséget szenvedtek.
Az Aranycsapat szűk másfél hónappal később nagyon közel került a világbajnokság megnyeréséhez is, ám július 4-én a berni döntőben váratlan vereséget szenvedett az NSZK-tól. Sokan úgy gondolják, ettől kezdve a magyar labdarúgás megállíthatatlanul zuhant a lejtőn, holott ez távolról sem volt így. Elég Albert Flóriánra, a „császárra” gondolni, aki a 60-as és 70-es években sok örömet okozott a szurkolóknak. Kiemelkedő eredmény volt az 1966-os világbajnokságon a csoportmérkőzések során a címvédő brazilok leiskolázása. De az 1980-as évek sem voltak olyan keserűek, mint ahogy az utókor időnként feltünteti. Kevesen emlékeznek rá, de pont az 1982-es világbajnokságon aratta a magyar válogatott legnagyobb arányú győzelmét, 10:1-re felülmúlva Salvadort. A mérkőzéshez egy anekdota is kapcsolódott, miszerint Mészöly Kálmán szövetségi kapitányt a hármas sípszó után megkérdezte salvadori kollégája, hogyan tudná hatékonyabban edzeni fiait. Mészöly azt javasolta, tegyenek le a pályára 11 hordót, és próbálják meg azokat kicselezni. Másnap a salvadori kolléga letörten újságolta Mészölynek, hogy akármilyen hihetetlen, de a hordók 2:0-ra nyertek.
Négy évvel később a Mezey György által irányított nemzeti tizeneggyel szemben is a minimális elvárás a legjobb nyolc közé kerülés volt a mexikói világbajnokságon. Nem is alaptalanul, hiszen a Disztl Péter, Esterházy Márton, Kiprich József által fémjelzett válogatott 1986 márciusában felkészülési mérkőzésen sima 3:0 arányú vereséget mért a brazilokra. Ezt követte a június 2-i irapuatói, szovjetek elleni 0:6, melynek okáról már könyvtárnyi irodalom született. Többen különféle okokra vezették vissza a vereséget, melyek között szerepelt a játékosok nem megfelelő étkezése, a szokatlan, rendkívül magas tengerszint feletti magasság, illetve a pihenés hiánya is… Akármi is volt a dolog hátterében, tény: azóta, immár 38 éve magyar válogatott nem szerepelt világbajnokságon.
Legközelebb az 1998-as franciaországi tornához állt a magyar csapat, Csank János szövetségi kapitány kiválasztottjai, ugyanis kiharcolták a pótselejtezőt. Vajdasági magyarok számára különösen fájdalmas, ami ezt követően történt, hiszen Jugoszlávia válogatottja 1997. október 29-én Budapesten 7:1-re nyert, majd a formálissá váló visszavágón, november 15-én Belgrádban újra simán 5:0-ás győzelmet aratott.
Ezt a hatalmas pofont szűk 20 esztendő követte, mikor a válogatottnak esélye sem volt a világeseményeken való részvételre. Fordulatot az UEFA döntése hozott, miszerint 2016-tól az Európa-bajnokságokon a korábbi 16 helyett 24 csapat vehet részt. Ezzel párhuzamosan az MLSZ-ben szerencsés érzékkel 2014-ben Dárdai Pálra bízták a válogatott szakmai munkájának irányítását. Ő új szemléletet hozott a nemzeti tizenegyhez, és az általa megteremtett lendületet folytatta Bernd Storck, akinek vezetésével a 2016-os Európa-bajnokságon a csoportkört túlélve a nyolcaddöntőig jutott a válogatott. 2018 óta Marco Rossi tölti be a szövetségi kapitányi tisztséget, és irányításával két Európa-bajnokságra (2021-ben és 2024-ben) is kijutott a válogatott, igaz ott a csoportkörből nem menetelt tovább.
Hol tart jelenleg a magyar labdarúgás? Bizonyára előrébb, mint a kétezres évek elejének kilátástalansága, ugyanakkor távolról sem olyan erős még, mint a hurráoptimista propaganda sejtetni engedné… Bár 2022. június 14-én a Nemzetek Ligája küzdelmei során Angliában 4:0-ra tudtak nyerni Szoboszlaiék, ebből a találkozóból óriási hiba lenne kiindulni. Ahogy a 2023-as veretlenségi sorozat is csalóka. Az idei kontinenstorna és a Nemzetek Ligája őszi eredményei valamelyest támpontot nyújthatnak a válogatott valódi erejéről.
Nyitókép: MTI
