A végső döntést aztán több ok határozza meg, magán az óhajon és akaraton kívül az anyagi helyzet, a „véletlen” sors keze és egyéb körülmények is közrejátszanak abban, hogy egy vagy több gyermek mellett döntenek a házastársak. Az ésszerű gondolkodás következtében elsősorban a lelki és gazdasági tényezők játszanak döntő szerepet, de sem a szülők, sem a tudomány nincs teljesen tisztában azzal, hogy hány gyermekes az „ideális”család. Az orosz szakemberek szerint egy harmonikus családnak legalább három gyermeke kell legyen, viszont a brit és a norvég szociológusok úgy vélik, hogy két gyermek is untig elegendő.
Egy gyermek?
Az egygyermekes szülők átlagosan úgy vélik, hogy könnyebb és praktikusabb a helyzetük, ám többségük mégis naponta megkérdőjelezi ezt az állítást, és felülvizsgálja döntését, valóban jól tette-e, hogy csak egy gyermek felnevelése mellett döntött. A kételyeket kiváltó, általuk leggyakrabban feltett kérdések: képes leszek-e mindezt végigcsinálni a második gyermekkel, mi lesz a munkával ill. karieremmel, mi mindenről kellett lemondani az első gyermek miatt, miből biztosítsak anyagi hátteret két gyermek felneveléséhez? Szerethetem-e a második gyermekemet is annyira, mint az elsőt?
Az egygyermekes család jelenleg a legelterjedtebb hazánkban. A világon is ez a „trend”, hiszen az amerikai Psychology Today lap arról cikkez, hogy egyre csökken az „ideális” gyermekszám a családokban. Attól függetlenül, hogy az ENSZ közvélemény-kutatási adatai szerint a szülők csupán három százaléka ért egyet azzal, hogy egy gyermek elegendő a család boldogságához, az ilyen típusú családok száma mégis a legelterjedtebb az utóbbi években.
Két gyermek?
A felmérések szerint a második gyermek születése a legnehezebb döntés. A szülők már némi tapasztalattal rendelkeznek, és tisztában vannak azzal, hogy mekkora felelősséggel és kötelességgel jár a gyermeknevelés. Emellett számos tényező, maga a szülői ösztön, a munkához való hozzáállás, a házasságon belüli viszonyok, illetve a házastársak családi kötelékei is közrejátszanak. Ezenkívül ennél a döntésnél a szülőket elsősorban az foglalkoztatja, hogy két gyermek esetén fennáll a veszély, hogy esetleg az egyik mindig előnyben részesül majd. Ezzel kapcsolatban a szakvélemény szerint a szülőket nem kellene gondba ejtse az, hogy ki lesz a „kedvencük”, inkább arra kellene fektetniük a hangsúlyt, hogy mindkettőhöz egyformán viszonyuljanak, és ne tegyenek különbségeket a gyermekeik között.
Három és több?
Tény, hogy a többgyermekes családokat számos különlegesség és összetettség határozza meg, amelyek nem jellemzik az egycsaládos közösségeket, ám a gyermekek számára a testvér olyan különleges és egyedi kötelék, amely semmivel sem helyettesíthető, még akkor sem, ha néha inkább negatív érzelmek uralkodnak a testvéri viszonyban.
A többgyermekes nagy családok társadalmunkban nem igazán szokványosak. A korszerű életmód következtében több gyermek esetében a szülők nem tudják a gyermekeiket minőségileg egyforma nevelésben részesíteni. Ettől függetlenül manapság mégiscsak gyarapszik – bár igaz lassan, de biztosan – azoknak a száma, akik vállalják ezt a felelősséget.
Az egygyermekes anyák boldogabbak?
Amerikai kutatók szerint a szülők boldogsága a legtöbb esetben az első gyermek születésével válik teljessé, de a második ill. harmadik gyermek megérkezése már nem növeli kifejezettebben a szülői szerencsét. A szakemberek szerint ennek oka, hogy több gyermek több gondot és erőfeszítést jelent a szülők számára, főként ha kicsi a korkülönbség a gyermekek között, ezenkívül jelentősen befolyásolja a szülők közötti viszonyt. Egyes nyugati országokban külön szervezeteket létesítenek azon nők jogainak védelme céljából, akik kizárólag egy gyermek szülésére vállalkoznak, így a személyes kívánságok ellentétbe kerülnek a hedonizmussal, és több gyermek születése társadalmilag nemkívánatossá válik.
