Télen a hideg, nedves levegő és a szeles időjárás, valamint a meleg, száraz hőmérséklet a jól fűtött szobában egyaránt nagy igénybevételt jelent az egészséges bőrűek számára is. Arcbőrünk és nyakunk felső része, valamint gyakran a kézfejek is fedetlenek maradnak, ezért különös figyelmet kell szentelnünk ezeknek a testtájékoknak az ápolására.
Tudjuk, hogy a felhám legfelső rétege a szaruréteg, amely közvetlenül érintkezik a külvilággal, és amely, az igénybevételtől függően, különböző vastagságú. A szaruréteget teljesen elhalt, lapos sejtek alkotják, amelyek szorosan tapadnak egymáshoz és az alattuk levő rétegekhez. Ezek a szarusejtek víz hatására megduzzadnak, száraz környezetben – tehát száraz levegőjű, fűtött lakásban – kiszáradnak. Ha a szaruréteg sejtjeinek víztartalma tíz százalék alá csökken, létrejön a hámlás, és a szarusejtek leválnak a bőr felszínéről. Bőrünk normál nedvességtartalmát hivatottak megőrizni a szarurétegben található úgynevezett nedvességmegkötő faktorok, amelyek a fokozatos elszarusodás folyamán képződnek. A bőr felszínén található egy vékony zsírréteg is, amely faggyúból, szarusejtekből és verejtékből tevődik össze. A bőr zsírköpenyének fontos szerepe van a nedvesség megtartásában és védi a bőrt a nedves anyagok feláztató hatásától is. Ha ezt a lipidréteget eltávolítjuk vagy durván megsértjük, például szappanos meleg vizes mosdás során, esetleg tisztítószerekkel, mosószerekkel, a szaruréteg víztartalma is könnyen elveszik. A csökkent víztartalmú szaruréteg száraz, irritált bőrfelületet okoz és télen ez a leggyakoribb bőrprobléma. Viszketés, hámlás, bőrgyulladás, durva, ráncosodó bőrfelület mind a bőr folyadéktartalmának csökkenését jelzi. Az állandó vakarás, dörzsölés durva, megvastagodott, ún. Lichenifikált bőrfelület kialakulásához vezet. Nedvességtartalom nélkül a bőr száraz, rigid, kemény marad. Szappanok, tusfürdők használata, kémiai anyagokkal való érintkezés, a bőr öregedése csökkenti a védelmet biztosító zsírréteg mennyiségét, rontja annak összetételét.
A kezelés és ápolás fontos lépése a bőrszárazság kialakulásához vezető összes tényező felderítése. Az ápolás két alapeleme a megfelelően megválasztott tisztálkodó- és bőrápoló szerek használata. Rövid, langyos vízzel történő tusolás, maximum egy alkalommal naponta, de az sem baj, ha „csupán” másod-harmadnaponként zuhanyozunk, a szappan lehetőség szerinti kerülése ajánlatos. Azt gondolnánk, hogy a bőr hidratálására a legkézenfekvőbb megoldás a minél gyakoribb érintkezés a vízzel. Bizony ez nem így van, a víz önmagában is szárít, és a gyakori, hosszan tartó meleg vizes zuhanyozás vagy fürdés súlyosbítja a problémát. Szappan, tusfürdő, samponok használata kerülendő, de a klasszikus gyógyszertári mosakodókrémek bátran használhatók. Mosakodás után a bőrről a vizet óvatosan le kell itatni, nem dörzsölni! Ajánlatos három percen belül elkezdeni a visszazsírozást. Az ápolókrémek használata a nap folyamán többször is javasolt, főleg a kiszáradásra leginkább hajlamos területeken: kézen, lábon, lábszáron. A téli hónapokban arcot egyszer kell mosni naponta, szappan nélkül, és legjobb, ha ezt este tesszük. Napközben az arcot E-vitamint tartalmazó hidratáló krémmel kenjük be. Az E-vitamin ugyanis védi az arcot a szabad gyököktől. Éjszakára pantenol tartalmú, zsírosabb kenőcsöt ajánlok, amely a bőrnek az újraképződését, regenerálását segíti elő. Kitérnék a fényérzékeny bőrbetegségekre is, az ún. fotodermatózisokra. Az ilyen arcbőrt télen is fényvédő kenőccsel kell védeni a napfénytől. Gyulladt bőrterületek esetén szakorvos döntsön az alkalmazandó kezelésről. A házipatikákban felbukkanó szteroidtartalmú kenőcsök oktalan és mértéktelen használata később visszavonhatatlan, kellemetlen mellékhatást eredményez, így ezek önkényes használata kerülendő! Gyulladáscsökkentő, a viszketést csillapító természetgyógyászati termékek alkalmazása is megfontolandó, ugyanis a természetes növényi kivonatok jelentős részének erős allergizáló hatása van (pl. Aloe vera, körömvirág). Különösen ajánlatos az ismeretlen eredetű vagy nem jelzett összetételű „csodakenőcsök” kerülése.
Fázásos, fagyásos elváltozások
A téli hónapokban főleg fiatal egyének kezén, lábán, a végtagok ujjain változások jelentkezhetnek az alacsony hőmérséklet, a tartós nedvesség és hideg hatására. A bőr ezeken a helyeken hideg, nyirkos, kékes színű, esetleg duzzadt is, és nyomásra, de önmagában is fájdalmas. A nem megfelelő réteges, meleg öltözködés a combok külső részén is hasonló tüneteket okozhat. Az említett panaszokat fázásos, rosszabb esetben fagyásos bőrelváltozásoknak nevezzük, és télen igen gyakoriak a rendelőmben. Igen fájdalmasak, sokszor ki is sebesednek, kezelni kell őket. Hasonló tünetek jelentkezhetnek idős személyeknél is, akiknél a láb nagyujjánál „bütykők” vannak. Ezeket a problémákat az évszaknak megfelelő öltözködéssel lehet kiküszöbölni. Tehát télen meleg, egyujjas, szőrrel bélelt kesztyű viselése ajánlott, a lábbeli bőrből legyen, elég kényelmes, nem szabad nyomnia a lábfejet.
Remélem, hogy tanácsaim segítséget nyújtanak bőrünk egészségének megőrzésében a téli hónapok alatt!
