Szerbiában évente regisztrálnak Trichinella spiralis nevű, fonalféreg okozta megbetegedést, a belgrádi Batut Közegészségügyi Intézet adatai szerint 100-200 esetet jegyeznek. A betegség leggyakrabban december és március között, elsősorban a disznóvágások idején jelentkezik. A múlt hónapban az Apatin községhez tartozó Sonta (Szond) helységben már észlelték a trichinella jelenlétét, de mivel időben észrevették a fertőzött húst, megakadályozták fogyasztását, így nem okozott fertőzést.
A trichinella lárvák állatok, jellemzően a sertés, a vadonban élő medve, a ló, és számos ragadozó izomzatában élnek. Emberben akkor alakul ki trichinózis, amikor olyan állat nyers vagy nem kellően átsült húsát fogyasztja, amely az élősködőt tartalmazza. A legtöbb fertőzés a disznóhústól származik, főleg olyan területeken, amelyeken a sertések nyers húshoz és szeméthez jutnak.
– Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű húst a polgároknak mindenféleképp bejegyzett vágóhidakon kellene előkészíttetni. Ez az egyetlen módja az egészségügyileg biztonságos hús fogyasztásának, hiszen ily módon az állatok vágás előtt állategészségügyi felügyelőség által végzett vizsgálatokon esnek át, amelyek során megállapítják, hogy a hús higiéniai szempontból megfelelő-e – mondta Stanislava Nol, a mezőgazdasági minisztérium állategészségügyi kérdésekkel megbízott sajtófelelőse. Hozzátette: a hatályban lévő törvény értelmében a háztartásokban engedélyezett a sertés, bárány, kecske és a baromfi vágása, kizárólag saját használatra, de tilos a marha és a ló háztáji vágása. Ha nem oldható meg, hogy vágóhídon történjen a vágás, rendkívül fontos, hogy figyelemmel tanulmányozzák át a levágott jószág húsának állagát – színét, szagát, valamint a belső szervek állapotát is. Ha bármilyen elváltozást észlelnek, okvetlenül értesítsék az illetékes állategészségügyi felügyelőséget. A törvény arra kötelez, hogy a háztáji, saját felhasználásra történő disznóvágások esetében is a tulajdonosok ellenőriztessék a húst. A trichinózis ellenőrzése egész évben folyamatos, nem csak a disznóvágások idején.
A trichinózis jellemző tünetei: izomfájdalmak és -érzékenység, gyengeség, láz és a felső szemhéj duzzanata. Az érzékenység gyakran legkifejezettebb a légzéshez, a beszédhez, a rágáshoz és a nyeléshez használt izmokban. A bőrön nem viszkető kiütés jelentkezik, némelyik betegnek pedig hasmenése lehet. Egyeseknek szemfájdalmat okozhat, szemük fehérje kivörösödhet, erős fénnyel szemben érzékenyek lehetnek. Ritkán halálos kimenetelű is lehet.
A legtöbb féregbetegséggel ellentétben a trichinózis nem diagnosztizálható a széklet mikroszkópos vizsgálatával. A trichinella antitestek keresésére irányuló vérvizsgálat elég megbízható, de csak akkor, ha 2-3 héttel a betegség kezdete után végzik. A betegség nem terjed emberről emberre, kizárólag fertőzött hús fogyasztásával kapható el.
Stanislava Nol hangsúlyozta, hogy a tartományban szinte minden faluban van állatorvosi rendelő, megfelelő felszereléssel van ellátva a betegséget okozó féreg megállapításához, ezért ajánlja, hogy a megelőzés érdekében okvetlenül ellenőriztetni kell a húst. Mindössze egy szelet húst kell elvinni a vágott állat rekeszizmából (diafragmájából). A vizsgálat 300-400 dinárba kerül, helyenként ingyenesen is végzik.
Megelőzés
A trichinózis elkerüléséhez a húsokat alaposan (71 °C feletti hőmérsékleten) át kell sütni, különösen a sertéshúsféléket. Egyébként a lárvákat általában a hús fagyasztásával is meg lehet ölni mínusz 15°C-on 30 napig, vagy mínusz 25°-on 10 napig tartva. A hússzeletek ne legyenek 15 centiméternél vastagabbak. A hús sózása, füstölése és szárítása, valamint mikrohullámú sütő alkalmazása nem öli meg a lárvákat. Ezenkívül mindig alaposan meg kell tisztítani a hús feldolgozásakor használt eszközöket, tárgyakat, különösen a húsdarálót.
