Radovanović a Politika napilap mai számának azt nyilatkozta, hogy az egész világon nyomást gyakorolnak a védőoltás kötelezővé tevésének irányába. Példaként megemlítette, hogy Németországban az óvodának 2500 eurós büntetést kell fizetni, amennyiben védőoltásban nem részesült gyermeket vett fel, míg Ausztriában elveszik a gyermekpótlékot, ha a gyerek nincs beoltva.
Kiemelte, a gyerekek, akik nincsenek beoltva, veszélyeztetik a többi gyereket.
‒ Némely gyermek nem tudja felvenni a védőoltást a legyengült immunrendszer, továbbá a lehetséges szövődmények miatt, így például a leukémiás gyerekek fel vannak mentve a védőoltás kötelezettsége alól, a társadalomnak pedig kötelessége megvédeni őket. Ugyanakkor, olyan esetek is előfordulnak, amikor a védőoltásra egyszerűen nem reagál a szervezet ‒ mutatott rá Radovanović.
Elmondta, mindazok, akik egy dózis MMR oltást felvesznek, 10-15 évig védettek, míg azok, akik felveszik a második dózist is, több évtizedig, valószínűleg egész életükben védettek maradnak.
Radovanović szerint az a legfontosabb kérdés, hogy ki mondta a szülőknek azt, hogy az MMR oltás és az autizmus között kapcsolat áll fenn. Mint mondta, különböző tévhitek fordulnak elő, mint például az, hogy az autizmus kialakulását befolyásolják a terhességet befolyásoló környezeti tényezők, valamint az örökletes tényezők. Hozzátette, Japánban például megszüntették a himlő elleni védőoltást, viszont az autizmus megjelentése nem csökkent. Ez is bizonyíték arra, hogy az autizmusnak semmi köze sincs az MMR oltáshoz – mondta a szakember. Hozzátette, a Szerbiában élő gyerekek ugyanolyan védőoltást kapnak, mint a nyugati országokban élők, azaz, hogy műszakilag nem állítható elő keleti és nyugati védőoltás.
‒ Ezt ugyanabban a gyárban, ugyanabban az edényben gyártják. Senki sem választja külön a védőoltást a szerb és az angol gyermekek számára ‒ mondta Radovanović, utalva a Szerbiában adott védőoltás minőségének megkérdőjelezésére.
A gyermekparalízises megbetegedésekkel kapcsolatban felvetődött a polio elleni védőoltás kérdése, mire a szakember elmondta, a Torlak-vakcináról volt szó, amely ,,valóban egy kicsivel erősebb volt, és nagyobb volt a kockázata annak, hogy a gyermek megbetegszik ettől a betegségtől”.
‒ Még mielőtt ezt a védőoltást 1960-ban bevezették, Jugoszláviában a gyermekparalízisben szenvedők száma 1860 volt. Mára ez a betegség teljesen megszűnt. Azonkívül, ma egy ún. „holt” vakcinát használunk, amelynek nincs ilyen hatása. Mégis úgy gondolom, hogy ilyen esetekben az államnak egyfajta kompenzációs alapot kellene létrehozni, hogy ezek az emberek legalább valamilyen kártérítést kaphassanak – mondta Radovanović.
