– Az ember, ha megszületik, beleszületik egy közösségbe, egy népbe, a néphez való tartozást pedig Jézus Krisztus megerősítette. Csak úgy lehet teljes ember valaki, ha beágyazódik egy nemzetbe. Érezzük időnként, az is egy isteni törvény, hogy sokféle nép van. A biodiverzitást és a népek sokaságát nekünk, embereknek látnunk kell, ha nem is értjük, mi a jó ebben. Mert nem értjük, nem tudjuk, miért kell ennyiféle nyelv, csak látjuk, hogy van. Alázattal kellene mindehhez viszonyulnunk, őriznünk, úgy tűnik ugyanis, hogy ha a természeti törvénnyel ellentétesen élünk, abból nekünk nagy bajunk származik – nyilatkozta lapunknak dr. Kellermayer Miklós a Mire neveljük gyermekeinket címmel megtartott konferencián.
– A MET, főleg azóta, hogy én látom el az elnöki funkciót, a magyarság sorskérdéseivel kezdett el foglalkozni, valamint az egészség teljességére, a testi és lelki egészség egységére fókuszálni. Közben az is megállapítást nyert, hogy a nemzetünk súlyosan beteg. Egy komoly demográfiai zuhanással néz szembe a magyarság. Emellett nem hagyható figyelmem kívül a Kárpát-medence súlyos elszennyezettsége, a fekvéséből adódó következmények, a trianoni döntés hozadéka. Nem lehet egységesen beszélni a magyarság sorsáról, jövőjéről sem, teljesen más mentalitással találkozunk ugyanis a különböző, elszakadt részeken. De egyáltalán logikus-e, hogy aggódjunk azért, hogy száz-kétszáz év múlva is legyen magyar? Aki ma magyar, gondolkodik-e afelől, gondoskodik-e arról, hogy megmaradjon a magyarság? A nemzetünk sorsával való foglalkozás mellett kritikus szemlélet alá esik a gyermekekkel való törődés kérdése is. Óriási problémák vannak a civilizált világban: generációkat veszítünk el pl. a kábítószerezés miatt, a gyermekek esetében is számolni kell a kóros elhízás tünetével, járványszerűen jelenik meg a kettes típusú diabétesz… A krisztusi tanítás lényege a szeretet, és ha egy társadalomból kimarad gyermekkori motivációként a szeretet motivációja, amely tulajdonképpen a mi eszmeiségünk, az súlyos következményeket von maga után. Ha a gyermeknevelésből kimarad a szeretet motiválta cselekvés, irányadás, akkor pl. bekövetkezik a jelenség, amely a nyugati társadalmakat jellemzi: a nyugati civilizáció elviszi tőlünk ápolóinkat, orvosainkat, mert ott ezek a hivatások immár nem tartoznak a szívesen választottak közé – hangsúlyozta dr. Kellermayer.
– Nagyon mélységes gyermekellenesség uralkodik világunkban. Azzal, hogy más a jellege a nyugati országokban, mint az átmenetinek nevezhetőekben, amelyek közé mi is tartozunk, és például azokban, ahonnan a folyó migráció elindult. Afrikának, Ázsiának bizonyos területein őrületesen nagyszámú gyermek születik, nyomorban élnek. Ott is beszélhetünk a gyermekellenesség jelenlétéről, hiszen az ott élők esetében az a jellemző, hogy nem fogják fel, a gyermekekkel, a gyermekekért mit kell tenni, nem érzik ennek a felelősségét.
A személyes teremtettség kérdése
– Élőlényvonulatunk esetében a gyermekvállalással kapcsolatosan súlyos problémákat fedezhetünk fel. A természeti közegben, az élővilág esetében csodálatos módon van bekódolva a folytonosság fenntartásának igénye. Nem fogjuk fel, nem éljük meg, hogy egy élőlényvonulat van, az emberé, amely kiemelt. A tudomány fajelmélete szerint mi is egy élőlény vagyunk a többi között, ezzel szemben azonban azt kell tudatosítanunk, vizsgálnunk, hogy egy olyan élőlényvonulat van, ahol az egyed ki van emelve, ez pedig az ember. Minden egyed külön-külön létezik. Személyes teremtettséggel kell számolnunk. Ezt kell megértenünk, megélnünk. Ha ezt megéljük, megértjük a felelősségünket is. Ezt a tudást kell továbbadnunk a gyermekeinknek is. Ha a szülők nem élik meg saját lényegüket, az gyermekellenességhez vezet. A személyi voltunkhoz titok, misztérium tartozik. A kutyámhoz például nem tartozik misztérium. A kutyám esetében az élet keletkezéséhez tartozik misztérium, továbbá a kutyám az élővilág törvényi rendjének van alárendelve. Az élővilág törvénye szerint az induláshoz, az első élősejthez tartozik misztérium, mert az eltér az érintetlen világtól, eltér a törvényi rendje, utána azonban már törvényszerűen működik minden. A testünk is így működik.
Súlyos tudásdeficitben vagyunk
A tudomány és a hitvilág kapcsolatát elemezve dr. Kellermayer Miklós leszögezte:
– Az egész világon súlyos tudásdeficitben vagyunk, s ezt vallásokkal, áhítatoskodással nem lehet pótolni, ez a két világ ugyanis szétszakadt, és szétszakítottságában mindkettő alkalmatlan arra, hogy a földet elindítsa a gyógyulás útján. Azt a tudományt, amely át van itatva hamis elméletekkel, nem lehet összekapcsolni a hitvilággal. Azt a hitvilágot pedig, amely tele van gyűlölködéssel, nem lehet a tudománnyal összekapcsolni. Mindkettő esetében először is tisztába kell tenni a dolgokat, aztán következhet az összekapcsolás, és indulhat el a gyógyítás folyamata. Az intenzív osztályon nincs ateista. Az intenzív osztályon mindenki hívő, ráadásul Krisztusban hívő. Nem keresi az Istent, hanem meg akarja találni. Bele akar kapaszkodni.
| Dr. Kellermayer Miklós a Pécsi Tudományegyetem orvosprofesszora, a huszonkét éve fennálló Magyar Egészségügyi Társaság elnöki tisztségét is betölti. Három gyermeke után tizenkét unoka boldog felmenője. Második dédunokájuk születését várják, újságolta boldogan a MET és annak vajdasági tagozata szervezésében Bácsfeketehegyen október elején megtartott tudományos konferencián. |
