Az idei lesz a labdarúgó-világbajnokságok 1930 óta íródó történetének 22. kiírása, az első olyan, amelyet egy arab többségű országban bonyolítanak le, és persze az év során legkésőbb rendezett is. Olyannyira, hogy július 30-nál későbbi napon korábban még sohasem játszottak vb-meccset, ezen a napon zajlott a legelső, uruguayi és az 1966-os angliai torna fináléja is.
Eddig az összes vb-n bemutatkozott legalább egy újonc csapat, idén a házigazda Katar lesz az. Brazília képében egyetlen nemzet mondhatja csak el magáról, hogy minden világbajnokságra kvalifikálta magát. A listán a második Németország, amely csak a legelső, 1930-as és a második világháborút követő 1950-es tornáról hiányzott, a harmadik pedig az eddig 18 részvételt számláló Olaszország, amelynek válogatottja éppen mostanság éli ilyen szempontból leggyászosabb időszakát, hiszen a 2018-as után az idei vb-től is kénytelen távol maradni – miközben ő az uralkodó Európa-bajnok.
A nagy tornára leghosszabb idő után visszatérő válogatott a walesi, amelynek eddigi egyetlen részvétele 1958-ra, 64 évvel ezelőttre datálódik, de jó sokat, 36 szezont várt az újbóli kvalifikálásra a világ második legnagyobb országa, Kanada is, amely eddig csak 1986-ban szerepelt, és továbbra is első világbajnoki góljáért hajt.
A legsikeresebb nemzet a tornát öt alkalommal, legutóbb 2002-ben megnyerő Brazília – a négy címmel rendelkező németek és olaszok közül most csak előbbinek lesz lehetősége az egyenlítésre. A világbajnokságokon szerzett gólok számát tekintve szintén a brazilok vezetik az örökranglistát 229-cel, de szoros a csata, hiszen a németek 226-tal követik őket. Ez a két csapat ráadásul pontosan ugyanannyi, 109 vb-mérkőzést játszott eddig fennállása során.
A házigazdának eddig hat alkalommal sikerült megnyernie a tornát, Katarnak viszont inkább arra kell figyelnie, ne legyen a Dél-afrikai Köztársaság mellett mindössze a második olyan rendező ország, amely már a csoportkörből sem jut tovább.
Az egy tornán egy csapat által szerzett legtöbb gól továbbra is az a 27, amit a magyar válogatott 1954-ben, az ezüstéremig tartó útja során jegyzett – négy éve a franciáknak már 14 is elég volt, hogy megnyerjék a címet. A meccsenkénti gólátlag persze jelentősen visszaesett a hőskorhoz képest: míg a csúcsot az 1954-es 5,38 jelenti, addig a legutóbbi vb-n ez a szám 2,6 volt, a negatív rekord pedig 1990-ből származik, amikor egy mérkőzésen átlagosan csak 2,21 találat született.
A 2018-as világbajnokság emlékezetes maradt arról, hogy szokatlanul sok büntetőrúgást ítéltek meg a játékvezetők, ami részben a videóbírós ellenőrzés bevezetésének hozadéka is volt. Összesen 29 tizenegyest láthattunk a játékidő során, ami toronymagasan lekörözte a korábbi rekordnak számító 18-at. Érdekes lesz figyelni ezt a mutatót idén, hogy vajon az elmúlt évek tapasztalatai után óvatosabbak lesznek-e a játékosok a büntetőterületen belül annak tudatában, hogy ha a bíró nem is, de a kamera minden szabálysértést lát…
Nehéz lesz beérni Matthäust és Klosét
Négy olyan játékos van, aki már öt világbajnokságon is részt vett: a mexikói Antonio Carbajal és Rafael Márquez, az olasz Gianluigi Buffon és a német Lothar Matthäus. Idén pedig négy további játékos csatlakozik a részvételi rekorderek közé: két további mexikói, Andrés Guardado és Guillermo Ochoa, valamint a két nagyság, Lionel Messi és Cristiano Ronaldo. A legtöbb vb-meccsen való részvétel rekordját Matthäus tartja 25-tel, idén pedig csak Messinek lesz esélye, hogy megelőzze őt, ha Argentína eljut az elődöntőig, ő pedig minden mérkőzésen játékba áll.
A világbajnokságok góllövőlistáját Miroslav Klose vezeti 16 találattal, mögötte a brazil Ronaldo (15), Gerd Müller (14) Just Fontaine (13) és Pelé (12) sorakozik. A még aktív játékosok közül a 10 gólos Thomas Müller áll a legjobban. Kicsi az esélye, hogy már idén őrségváltás történjen ezen rekordlista élén, hiszen 1978 óta csak egyszer történt meg, hogy a vb gólkirálya hatnál többször legyen eredményes.
Ami a kapusokat illeti, ketten vannak, akik elmondhatják magukról, hogy 10 világbajnoki mérkőzésen sem kaptak gólt, az angol Peter Shilton (1982 és 1990 között) és a francia Fabien Barthez (1998 és 2006 között). Az egyhuzamban gól nélkül átvészelt percek rekordjával az olasz Walter Zenga büszkélkedhet 1990-ből, akinek 517 percen át maradt érintetlen a hálója. A vb-n legtöbb gólt kapó kapus a mexikói hálót az 1950-es és 60-as években őrző Carbajal, valamint a szaúd-arábiai Mohamed al-Deja, akiknek 25 alkalommal kellett csalódott arccal kikotorniuk a labdát maguk mögül.
A 44 éves Klose nemrég egy Ferenc pápa által rendezett all-star mérkőzésen húzott ismét stoplist (Fotó: Beta)
Az angol ligák nyomasztó fölénye
A keretek kihirdetését követően a labdarúgás statisztikáival foglalkozó IFFHS összesítette, hogy a nemzeti válogatottak tagjai mely országok klubcsapataiból érkeztek. Ebből a szempontból magasan az angliai ligákból érkezett a legtöbb játékos a vb-re, 164, mögötte Spanyolországból 87, Németországból 81, Olaszországból 68, Franciaországból 57, az Egyesült Államokból 36, Szaúd-Arábiából 35, Katarból 33 futballistát válogattak be a nemzeti együttesekbe. Klubcsapatokra lebontva viszont már a Barcelona adja a legtöbb játékost, méghozzá 17-et. Korábban egyetlen klub sem delegált még ennyi játékost a vb-k történetében egy tornára. A spanyol bajnokság jelenlegi listavezetőjét a Bayern München és a Manchester City követi 16-16 játékossal, a további sorrend: al-Szadd (15), Manchester United (14), Real Madrid (13), Chelsea, Atlético Madrid, al-Hilal (12-12). A teljes vb-mezőnyt alkotó 831 benevezett játékos között 227 olyan van, aki korábban már szerepelt világbajnokságon.
Ami az életkori rangsort illeti, a világbajnokság legidősebb szereplője Alfredo Talavera, a mexikói válogatott kapusa, aki 1982. szeptember 18-án született. Ő az egyetlen 40 év feletti játékos a vb-n, akit öt 39 esztendős futballista követ: Atiba Hutchinson (Kanada), Pepe (Portugália), Ejdzsi Kavasima (Japán), Dani Alves (Brazília) és Remko Pasveer (Hollandia). A legfiatalabb játékos Youssoufa Moukoko, a németek csatára, aki éppen a nyitónapon ünnepelte 18. születésnapját. A 32 válogatott közül az átlagéletkort tekintve a ghánai a legfiatalabb 25 év és 108 nappal, a legöregebb csapata pedig Iránnak van 29 éves és 153 napos átlaggal.
A világbajnokság legmagasabb résztvevője Andries Noppert, a hollandok kapusa, aki 203 centire nőtt, a legalacsonyabb pedig a marokkói Ilias Chair 164 centiméterrel.
