A világbajnokság ugyan véget ért, ám az emlékekben, a hírekben meg az érdekes adatokban még sokáig fürdőzhetünk. Most ez utóbbiakra koncentrálunk, már csak azért is, mert statisztikusok kiszámították, hogy nem volt még kiszámíthatatlanabb vb, mint az idei. Egyszerre dőlt meg a gólrekord és született rekordszámú 0:0, egy valószerűtlen versenyfutásban a PSG beérte a Honvédet, minden idők talán legjobb játékosa pedig végre legyőzte népszerűségben minden idők legjellegtelenebb fotóját.
A torna főszereplője vitathatatlanul a finálé végén a világbajnoki trófeát magasba emelő Lionel Messi volt, és a statisztikai rovatokban is külön szekciót kaphat mindazon rekordok halmaza, amelyeket az argentin egy hónapos katari ténykedése során megdöntött, beállított vagy legalább veszélyesen megközelített.
Kezdjük talán a legtöbbet emlegetett mutatóval: a világbajnoki mérkőzéseken való részvétel rekordját az idei vb előtt Lothar Matthäus tartotta 25 pályára lépéssel, és tudható volt, hogy ennek megdöntésére most csak Messinek van esélye, amennyiben csapata eljut az elődöntőig, ő maga pedig mind a hét találkozón lehetőséget kap. Ez meg is valósult, így a 35 éves Messi immár 26 vb-meccset számlál, és egyúttal azon exkluzív hatfős klubnak is a tagja lett, akik öt különböző világbajnokságon is játszottak. Most volt ott ötödik vb-jén Cristiano Ronaldo (37 éves) és a mexikói Andrés Guardado (36) is, és kicsi az esélye, hogy valamelyikük bevállalja még a hatodikat is.
Gólok tekintetében ez volt Messi legtermékenyebb tornája, hiszen hétszer is betalált, ám a vb-gólrekord elérésére nem volt reális esélye, ott továbbra is Miroslav Klose vezet 16-tal a brazil Ronaldo (15) és Gerd Müller (14) előtt, az argentin pedig most Just Fontaine mellé ért fel 13-mal. Azzal viszont egyedülálló tettet ért el, hogy a torna mind az öt szakaszában (csoportkör, nyolcaddöntő, negyeddöntő, elődöntő, döntő) szerzett legalább egy gólt. Ehhez legközelebb Sárosi György alakítása áll 1938-ból: ő is minden fordulóban betalált, azon a tornán viszont nem rendeztek csoportmérkőzéseket.
A döntő sem csak az elképesztő fordulataival hagyott nyomot a históriás könyvekben: 35 évesen és 177 naposan Messi lett a második legidősebb játékos, aki valaha gólt szerzett vb-fináléban. A rekordot a svéd Nils Liedholm tartja, aki 1958-ban a brazilok elleni döntőben 87 nappal idősebben talált be. Nemcsak egy játékos nagyságát, hanem a pályafutások kitolódását is mutatja viszont a következő adat: az előző 21 vb-döntőn összesen két gólt szerzett olyan játékos, aki már elmúlt 34 éves, most viszont csak ezen az egyen három ilyen találat született, hiszen Ángel di María is eredményes volt. És ha már szóba került a Juventus játékosa: ő lett az első labdarúgó, aki olimpiai, kontinentális és világbajnoki döntőn is gólt lőtt nemzeti csapatában.
Nagy tettet vitt véghez a francia csapatban Kylian Mbappé is, hiszen 1966 és az angol Geoff Hurst után mindössze a második játékos lett, aki mesterhármast szerzett a döntőben – az már egészen hallatlan, hogy csapata számára ez sem volt elég a győzelemhez.
Vereség mesterhármassal? – Mbappé keserédes rekordja (Fotó: Beta/AP)
Argentína döcögős kezdés után jutott fel a csúcsra, hiszen nyitómeccsén 2:1-re kikapott Szaúd-Arábiától – ezt megelőzően csak Spanyolország tudott világbajnoki címet szerezni 2010-ben úgy, hogy veszített az első találkozóján.
Bár a legjobb kapusnak választott Emiliano Martínez valóban többször hozta vissza Argentínát a vereség torkából, a csapat így is nyolc gólt kapott a torna során, ami szokatlanul sok a világbajnoktól: ennél több bekapott góllal csak a nyugatnémetek tudtak felülni a trónra 1954-ben, ahol 14-et is beszedtek.
És még egy kis Messi, aki karnyújtásnyira került attól, hogy minden idők legtöbb felnőtt bajnoki címmel rendelkező labdarúgója legyen, a válogatottal és a klubokkal szerzett összes trófeát beleértve. Noha vannak eltérő vélemények arról, hogy ebbe mi számít bele, a széles körben elfogadott álláspont szerint Messi 42. serlegét jelentette a vb-cím, míg a brazil Dani Alves, aki korábban csapattársa is volt a Barcelonánál, 43-mal tartja a rekordot.
Alves egy hajszállal még őrzi a trófeacsúcsot
A 3:3-as finálé gondoskodott róla, hogy megdőljön a világbajnokságok mindenkori gólcsúcsa: az 1998-as és a 2014-es torna 64 meccse egyaránt 171 találatot hozott, az idei viszont eggyel felül tudta ezt múlni, 172 gólt számolhattunk össze. Talán eleinte nem gondoltuk volna ezt a sok 0:0-val záruló mérkőzést látva: összesen hétszer született ilyen eredmény, ami osztottan tartja a rekordot 1982-vel, 2006-tal, 2010-zel és 2014-gyel. Persze a gólok és góltalan meccsek is könnyebben halmozódnak 1998 óta, amikor 32 csapatosra bővült a mezőny, és alighanem hamarosan ezeknek a csúcsoknak is búcsút inthetünk, hiszen a 2026-os torna már 48 gárda részvételével zajlik majd.
Érdekes kontraszt figyelhető meg a döntők és a bronzmérkőzések kimenetele között: a harmadik helyért zajló találkozóra mondják, hogy két felszabadult csapat csatája, amely gyakran eseménydúsabb és gólgazdagabb (bár az utóbbi két alkalommal éppen nem így volt), mint a döntő. Az viszont szembetűnő, hogy míg a bronzérem sorsa a vb-k történetében csak egyetlen alkalommal, 1986-ban nem dőlt el a rendes játékidőben, a finálék nyolcszor torkolltak túlórába, és a legutóbbi öt alkalomból négyszer.
Idén a kieséses szakaszban általában is sok volt az eldöntetlenül lefújt játék: öt tizenegyespárbajra is sor került, ami ugyancsak rekord.
Szót érdemel Horvátország is, akik rendkívüli hatékonysággal váltják éremre a vb-részvételt. A csak három évtizede függetlenedett ország eddig hét világbajnokságra nevezett, hatra ki is jutott, és részvételei felét, hármat is a dobogón zárt (1998-ban és 2022-ben 3., 2018-ban 2.)! Rajtuk kívül csak a németek mondhatják el, hogy vb-k legalább feléről éremmel távoztak, az ő mutatójuk 20-ból 11.
Az idei világbajnokság futószalagon szállította a váratlan eredményeket, ezt pedig a látottak mellett a statisztikusok is alátámasztják: a Gracenote az előzetes esélyeket és az eredményeket elemezve arra jutott, hogy ez a torna minden korábbinál több meglepetést hozott. 15 mérkőzésen nyert ugyanis a kevésbé esélyesnek tartott csapat, ez pedig felülmúlja a 2002-es bajnokságot is, ahol 14-szer borult a papírforma – és Dél-Korea ottani győzelmeiről már tudjuk is, hogy nem mindig természetes úton születtek…
A torna talán legmeglepőbb statisztikai érdekessége viszont az, amely egy mondatban említi a Paris Saint-Germain és a Budapest Honvéd csapatát. Idén ugyanis az történt, hogy a klubok közül a PSG-ből érkező játékosok szerezték a legtöbb gólt a vb-n, összesen 18-at (Mbappé 8, Messi 7, Neymar 2, Soler 1), amivel rekordot állítottak be, hiszen a korábbi tornákon csak kétszer fordult elő, hogy egy klubcsapat tagjai együttvéve 18-szor legyenek eredményesek. 2014-ben a Bayern München játékosai vitték ezt véghez, 1954-ben pedig a Honvéd három, egyaránt magyar válogatott tagja (Kocsis Sándor 11, Puskás Ferenc 4, Czibor Zoltán 3).
Katar rendezői státusza kapcsán lehetett aggódni a helyszíni érdeklődés mértéke miatt is, ám a mérkőzések átlagnézőszáma végül olyan magas lett, hogy azt a maga oldalán mutogathatja az arab királyság. A rekordot az 1994-es, USA-ban tartott vb tartja meccsenként átlagosan 68 991 nézővel, a katari torna viszont a lista második helyére ugrott fel azzal, hogy átlagosan 53 191 ember ült a lelátókon. Nem árt viszont ezt az adatot némi fenntartással kezelni, hiszen több mérkőzésen is magasabb látogatottságot jelentettek be, mint amekkora a stadion hivatalos befogadóképessége, és arra is vannak bizonyítékok, hogy a katariak ezres méretben fogadtak fel fizetett nézőket más arab országokból, hogy a hazai csapat „ultráiként” csinálják a hangulatot…
A torna a közösségi médiában is jóval nagyobb visszhangot keltett, mint az utóbbi néhány alkalommal, amikor már lehetett ilyen platformokról beszélni. Erről mindent elmond, hogy a Messi által közzétett fénykép, amelyen a világbajnoki trófeát emeli a magasba, pár nap alatt a valaha volt legtöbb kedvelést kapó bejegyzés lett az Instagramon, ugyanis már 72 milliónál jár. Egészen abszurd viszont, hogy mit taszított le az első helyről: egy teljesen közönséges fényképet egy tyúktojásról, amit 2019-ben pontosan azzal a vicces céllal töltött fel valaki, hogy felállítsa vele a kedvelési rekordot – ám 58 milliós számával immár jelentős lemaradásban van. A tojásnak nehéz lesz tartania a pozícióját, hiszen a rangsor őt követő helyeire is a vb-vel kapcsolatos tartalmak ugrottak fel: Messi a trófeával a repülőn, Messi a trófeával az ágyban, illetve Messi és Ronaldo közös sakkozós reklámfotója.
A tojás és a világbajnok Messi – két hasonló súlyú fotó az internet történetében
Nyitókép: Vereség mesterhármassal? – Mbappé keserédes rekordja (Fotó: Beta/AP)
