A világ leggazdagabb rétegének 0,1 százaléka 1980 óta annyival növelte a vagyonát, mint a legszegényebb lakosság 50 százaléka – derült ki az EurActiv által közölt nemzetközi felmérés eredményeiből.
Az egyenlőtlenség növekedése azonban nem mindenhol azonos a világon, ami azt jelenti, hogy a szakadék csökkentésére irányuló intézkedések mégis eredményesek – áll a tanulmányban.
Thomas Piketty, az egyenlőtlenségi jelentés publikálója azonban figyelmeztetett arra, hogy az egyenlőtlenség egyes országokban mostanra már extrém mértékeket ölt, és a probléma tovább fokozódhat, ha a kormányok nem lépnek koordinált akcióba az adók emelésével és az adóelkerülések szabályozásával.
A több mint száz kutató által létrehozott egyenlőtlenségi jelentés szerint a leggazdagabbak 1 százaléka szerezte meg a világ összes vagyonának 27 százalékát 1980 és 2016 között.
A leggazdagabbak leggazdagabbjai azonban ennél is jobban jártak. A legtehetősebb 0,1 százaléknál landolt a világ vagyonának 13 százaléka, míg a listán legelöl szereplő 0,001 százalék – körülbelül 76 ezer ember – gyűjtötte be az 1980 óta szerzett vagyonnak a 4 százalékát.
A globális egyenlőtlenség az elmúlt években egyre magasabb, de nem mindenhol egyforma mértékű.
A leggazdagabbak 10 százalékának bevételei Európában a 2016. évi összbevétel 35-40 százalékával egyenlő. Észak-Amerikában, Kínában, Indiában és Oroszországban e növekedés azonban sokkal drasztikusabb méreteket ölt. Ezen országok leggazdagabbjainak 10 százaléka 2016-ban a teljes javak 45–50 százalékát tudhatta magáénak.
A tény, hogy az egyenlőtlenség növekedési szintje jelentősen eltér az országok között, arra utal, hogy e növekedés nem csupán a globalizáció mechanizmusának a következménye.
1980-ban az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európában hasonló mértékű volt az egyenlőtlenség, akkor a lakosság leggazdagabb 1 százaléka a javak tíz százalékával rendelkezett, 2016-ra azonban a leggazdagabb európaiak bevétele elérte az összjavak 12 százalékát, az amerikaiak pedig a bevételek 20 százalékát tudhatják magukénak.
A tanulmány készítőinek célja, hogy felhívja a vezetőségek figyelmét, hogy tegyék átláthatóbbá a pénzügyi adatokat.
Habár a gazdasági egyenlőtlenség elkerülhetetlen, a megfelelő szinten tartása azonban nélkülözhetetlen – vélik a szakértők. Ha nem érkezik megfelelő reakció a problémára, az politikai, gazdasági és társadalmi katasztrófához vezethet a jelentés szerzői szerint.
Hozzáteszik, hogy a közvagyon magánszférába történő áthelyezése miatt csökkent az egészségügybe és az oktatásba történő eszközök és más intézkedések támogatási összege, amelyek jelentős elemei volnának az egyenlőtlenség ellen folytatott harcnak. Vagyis míg a nemzeti vagyon jelentős mértékben gyarapodott, addig a közvagyon a nullához közelít a gazdag országokban – áll a felmérésben.
A szerzők szerint a közepes és alacsony jövedelemmel rendelkezőket előnyben részesítő politikák európai példája lényegesen segítené a szegények és a gazdagok közötti szakadék csökkenését.