Borongós, az évszakhoz képest hűvös időben tekintették meg a vendégek a kukorica napraforgó-, szójabab-, cukorrépa- és cirokparcellákat, amelyek a tavalyi aszályos évhez képest lenyűgöző látványt mutatnak, bőséges hozamokat ígérve közvetlenül az őszi betakarítási idény előtt. Az idén az időjárás kedvezett a mezőgazdaságnak, a termelőknek, magától értetődően az újvidéki magnemesítőknek is, akiknek lesz mivel dicsekedniük: kitűnő kondícióban vannak a parcelláikon sorakozó növények, melyekből a gazdák kedvükre válogathatnak a következő termelési idényben.
A hivatalos megnyitón elsőként dr. Svetlana Balešević Tubić vezérigazgató elmondta, hogy az intézet fennállásának 80 éve alatt mintegy 10 ezer tudományos munka készült el, s ennek eredményeként hazai viszonylatban 1300 hibrid növényfajtát ismertek el, külföldön mintegy 1000-et, Argentínától Kanadán keresztül egészen Kínáig, Indiáig és Japánig jutottak el az újvidéki jelzésű vetőmagvak. Hangsúlyozta, az Újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Kutatóintézet hatalmas segítséget nyújtott a hazai agrárium fejlődésének, és hozzájárult ahhoz a tényhez, hogy a legnehezebb időszakokban biztosítva volt az ország táplálékkal való ellátása.
Dr. Svetlana Balešević Tubić kiemelte, rendkívül fontos, hogy az idén az intézet elnyerte a kiemelkedő fontosságú nemzeti intézmény rangot, hiszen ez előnyt jelenthet újabb piacok meghódításához.
Vuk Radojević tartományi mezőgazdasági titkár elmondta, a tartományi adminisztráció soha nem fektetett ennyi pénzt a mezőgazdaságba, különösen a kis- és közepes gazdaságok támogatásába, mint most. Hozzáfűzte, az Újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Kutatóintézet része annak az IPARD projektumnak, melynek értéke több mint 300 ezer euró, és amelyet Magyarországgal közösen valósítanak meg a futaki, rumai és a verseci mezőgazdasági szakközépiskolák bevonásával.
Miloš Vučević, Újvidék polgármestere gratulált az intézetnek, amely szerinte a 80 éves fennállása alatt elért eredményeinek köszönhetően Újvidék és Szerbia büszkeségévé nőtte ki magát. Hangsúlyozta, az intézet továbbra is számíthat a városra, arra, hogy ingyen használhatja azt a 600 hektár termőföldet, amely állami tulajdonban van, és a mezőgazdasági minisztériummal közösen a város megtalálja a módját a hosszú távú bérbeadásra a kutatóintézetnek.
