Belföldi és külföldi befektetők is érdeklődnek a Simpo bútorgyár és a Yumco készruhagyár iránt – tette közzé Dragan Stevanović, a Gazdasági Minisztérium államtitkára. Elmondása szerint a két vranjei üzem jelenleg szerkezeti átszervezés alatt van, és ezt követően kezdődhet meg a stratégiai partnerek keresése. A Blic napilapnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az állam sokat tett a Simpo és a Yumko munkásainak érdekében. A bútorüzem 2400, a textilipari vállalat pedig 1500 dolgozót foglalkoztat.
– Az anyagi nehézségektől függetlenül, a két üzem alkalmazottjai jelenleg is dolgoznak, nem úgy, mint 2013-ban, amikor az utcára kerültek. Ez nem azért történt, hogy a vállalat az állam tulajdonában maradjon, hanem azért döntöttek ekképpen, hogy a konszolidáció, majd a privatizáció útjára léphessenek – mondta Stevanović.
Februári sajtóhírek szerint mind a két, állami tulajdonban lévő vállalat számlái zárolva vannak. A Simpo számlája 2017 júliusa óta, a Yumco Holding Társaság számlája pedig, a Szerb Nemzeti Bank adatai szerint, évek óta zárolva van.
Az ország jelenlegi gazdasági helyzetét és a beruházói légkört ecsetelve az államtitkár úgy fogalmazott, eddig is volt és jelenleg is várható komoly érdeklődő a szerbiai cégek iránt, mert csábító a munkahelyteremtő állami támogatás. Emlékeztetett arra, hogy a külföldi befektetők munkahelyi támogatás céljából 2013-ig 10 000–11 000 eurót kaphatnak munkahelyenként. Jelenleg 5000 és 5500 euró között mozog az összeg, a fejlettebb önkormányzatok esetében 3000, a fejletlenebbekben pedig 7000 euróig terjed.
– Ezen intézkedésekkel az állam nagyban hozzásegített a munkanélküliségi ráta csökkentéséhez, amely 26-ról 11,3 százalékra csökkent – mondta Stevanović.
Elmondta azt is, hogy a törvény értelmében a szóban forgó üzemekben a fizetéseknek legalább húsz százalékkal meg kell haladniuk a minimálbér értékét.
Szerbiának mindeddig olyan beruházásokra volt szüksége, amelyek révén nagy számban nyíltak meg munkahelyek. A stratégia azonban megváltozott, és jelenleg a tőkeigényesebb projektumok jelentik a kitűzött célt – taglalta az államtitkár.
– Ez azt jelenti, hogy azon munkálkodunk, hogy Szerbia megtalálja a helyét a negyedik ipari forradalom színterén, és olyan beruházókat hozzunk az országba, akik magasan képzett szakértőkre tartanak igényt.
Megállapította, hogy 2018-ban 24 befektetővel írtak alá szerződést, ebből 11 külföldi, 13 pedig belföldi beruházó.
– Problémát jelent, hogy a hazai befektetők nem rendelkeznek munkaigényes projektekkel, mint a Leoni vagy a Jura, amelyeknek a megjelenésével egyszerre 1000–2000 új munkahely nyílhat. A fentiekhez képest főként kisebb horderejű vállalkozások indulnak, és mindössze 100–300 munkahely nyílik meg – taglalta Stevanović.
Kiemelte, hogy Szerbia az idén 1,7 milliárd dinárt irányoz elő a vállalkozói szellem fejlesztésére – de szükség esetén további 300 millió dinárral megtoldhatja a keretet, mert mint fogalmaznak, a kis- és középvállalkozások fejlesztése jelenti az ország fejlődésének a kulcsát.
Tavaly 20 ezerrel több új vállalatot alapítottak Szerbiában, mint 2017-ben, és több mint 55 ezer új munkahelyet nyitottak meg, s Stevanović szerint ez az ösztönző politika eredménye.
