A Vas- és acélipar Európai Szövetségének (Eurofer) képviselői attól tartanak, hogy Kína visszaélhet a szendrői (smederevói) acélgyár megvásárlása után előállt lehetőségekkel és dömpingáron próbál acélt és vasat eladni az EU piacán. Az Eurofer elnöke, Axel Eggert figyelmeztetett, hogy Kína – az európai szabályozástól és előírásoktól eltérően – erős állami támogatást nyújt vállalatainak, köztük az acéliparban tevékenykedő multinacionális cégeinek is.
A szerbiai acélmű megvásárlását követően pedig attól tartanak, hogy a távol-keleti ország közvetett szubvenciókat juttat majd egy tagjelölt országba, amit az Európai Unió előzőleg nem hagyott jóvá. Attól is tartanak, hogy Kína Szerbiába szállítja majd acélipari termékeit, majd az olcsó árut a szendrői vasműveken keresztül próbálja Európában értékesíteni. Az Eurofer beadványa alapján az Európai Bizottság vizsgálatot is indított, ennek keretében azt is tisztázni szeretnék, hogy 2015. július 1-je és 2016. június 30-a között – amikor a Peter Kamaraš vezette HPK irányította a vasműveket – a szendrői vállalat megértette-e az EU előírásait. Szerbia ismét megerősítette, hogy 2015. február 1-je után már nem nyújtott állami támogatást az acélművek ügyviteléhez. Az új, kínai érdekeltségű tulajdonos ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy ha az EU szervei az említett okokra hivatkozva kitiltják a szerbiai acélipari termékeket a közös európai piacról, a szerb állam fizessen neki kárpótlást. Mint ismeretes, más elbírálásban részesül az acél- és a vasáru, ha szerbiai eredetűnek tekintik, és másban, ha kínaiként exportálják. Utóbbi esetben ugyanis 25 százalékos védővámot kell fizetni utána, ami a legtöbb esetben árban már nem teszi konkurenssé a termékeket. Az Eurofer képviselője szerint a kínaiak feltehetően mintegy 400 millió tonnányi acélt és vasat szeretnének eladni Európában, ami veszélybe sodorná az európai acéltermelőket, melyeknek a teljes kapacitása mintegy 155 millió tonna.
A szövetség egyébként nem csak a szerbiai vasművek ellen emelt kifogást. Beadványában arra hivatkozik, hogy Szerbia mellett Oroszország, Irán, Brazília és Ukrajna is megsértette az acél- és vasáru forgalmazására vonatkozó uniós előírásokat.
Az acélügyek körül kialakult vita egyik központi témája a kedden Pekingben kezdődött kínai–európai uniós csúcstalálkozónak is, amely komoly vitákkal indult. Mint ismeretes, Kína azt szeretné elérni, hogy az EU piaci elveken működő nemzetgazdaságként ismerje el. Ez azért lenne fontos a kínaiak számára, mert az ilyen státuszt élvező országok cégeit nem vonhatnák felelősségre tisztességtelen konkurencia, dömpingárak és állami szubvenciók alkalmazása miatt, illetve nem sújthatnák vámokkal az exporttermékeiket. Kínát 2001-ben vették fel a Kereskedelmi Világszervezetbe, de az ebből eredő bizonyos jogait 15 évre befagyasztották, közismert, hogy jelentős állami támogatásban részesülnek a kínai vállalatok. A moratórium decemberben jár le, a kínai fél most azt szeretné elérni, ha nem vezetnének be újabb korlátozásokat. Az európai álláspont azonban ezúttal sem tekinthető egységesnek, amit csak bonyolít a közelmúltban beharangozott Brexit is. A szendrői vasművek jövője valószínűleg sokban függ majd attól, hogy a kétnapos csúcstalálkozó milyen eredményekkel zárul.
A kínai cégek 15 évvel ezelőtt még a világ vas- és acéltermelésének a 15 százalékát adták, máig ez az arány 50 százalékra emelkedett. A kínai miniszterelnök is reagált a fejleményekre, és kijelentette, hogy országa a jövőben leépíti az acélipar felesleges kapacitásait. A kínai hengereltacél-gyártás már korábban is a figyelem központjába került, amikor azzal vádolták meg a távol-keleti ország vállalatait, hogy dömpingáraikkal tönkretették a brit acélipari vállalatokat, most pedig attól tartanak, hogy ha az olcsó kínai vas és acél akadálymentesen jut el Európába, ez az ókontinens kapacitásainak felszámolását eredményezi, annak összes kellemetlen mellékhatásával együtt.
