A károsanyag-kibocsátás mértéke és a megtett távolság alapján állapítaná meg az útdíjakat az Európai Bizottság (EB) a szerdán közzétett, úgynevezett mobilitási és közlekedési reformcsomagban szereplő javaslatok értelmében – írta az MTI.
A brüsszeli testület szerint az Európa mozgásban elnevezésű kezdeményezéscsomag „javítaná a forgalom biztonságát, méltányosabbá tenné az úthasználati díjakat, mérsékelné a légszennyezést, a közlekedési dugókat, csökkentené a vállalkozásokat terhelő bürokráciát és az illegális foglalkoztatást, valamint megfelelő körülményeket és pihenőidőt biztosítana a dolgozók számára. Másként látják ezt a később csatlakozott kelet-közép-európai országok fuvarozói, akik szerint a javaslatcsomag valójában őket akarja ellehetetleníteni a versenyben.
Az EB egyetlen tagállam számára sem tenné kötelezővé az útdíj bevezetését, viszont azoknak az országoknak, amelyekben bevezették, meg kellene felelniük bizonyos szabályoknak. A zéró szén-dioxid-kibocsátású autók például 75 százalékos kedvezményt kapnának az árból. A befolyó összeg egy részét infrastruktúra-fejlesztésre kellene fordítani. A javaslat szerint a kamionsofőröknek hat munkanap után kötelező lenne 45 órát pihenniük. A bizottság emellett havonta három napban korlátozná azt az időtartamot, ameddig az uniós állampolgárságú kamionosok az EU valamely másik tagállamában dolgozhatnának úgy, hogy továbbra is csak a hazájukban előírt, a helyi minimálbérnél az esetek többségében lényegesen alacsonyabb béreket kapják. A tervezet értelmében ezek a fuvarozók három nap után „kiküldött munkavállalónak” számítanának, és legalább a tartózkodási országban érvényes minimálbért kellene kapniuk, illetve a helyi munkajogi szabályok vonatkoznának rájuk.
Ez a javaslat a gazdagabb nyugat-európai országoknak kedvez. Az MTI közlése szerint Erdei Péter, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkár-helyettese korábban azt nyilatkozta, hogy ezzel a javaslattal a kelet-közép-európai fuvarozók kiszorítása a cél a nyugati piacról. Mint mondta, míg 2004-ben csak hat–nyolcezer, addig ma mintegy ötvenezer olyan járművet tartanak nyilván Magyarországon, amelyek a határon túl is fuvarozhatnak közúton. Véleménye szerint az elmúlt tíz év nyertese az európai fuvarozásban Lengyelország, Litvánia, Románia és Magyarország, a nagy vesztesek pedig Hollandia, Olaszország és Németország. Hozzátette: ezért tizenegy ország „közúti szövetséget” kötött, hogy elérjék, hogy több uniós országban a helyi minimálbért kelljen fizetniük a fuvarozóknak az oda érkező dolgozóik számára, ami óriási terhet róna a kelet-közép-európai szállítmányozókra.
Az átmeneti időszak a nehéz-tehergépkocsik esetén 2023-ig, más járművek számára 2027-ig tartana a bizottsági javaslat értelmében, amelyet még az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek (EP) is jóvá kell hagynia.
A mobilitási csomag plenáris vitája szerdán zajlott Brüsszelben, amelyen Deli Andor fideszes európai parlamenti képviselő is hallatta hangját. A mobilitási csomag kapcsán hangsúlyozta: „Az elkövetkező időszak közúti vitái során olyan megoldásokat kell találni, amelyek életszerűek, figyelembe veszik a fuvarozás szolgáltatásának minden sajátosságát, és gátat szabnak a fuvarozási piac további töredezettségének, hogy maradéktalanul érvényesülhessen a szolgáltatásnyújtás alapszabadsága.”
A képviselő ugyanakkor sérelmezte, hogy a csomagot későn, csak a kiküldetési irányelv felülvizsgálatának előrehaladott szakaszában mutatták be. „Mindenképp el kell kerülni, hogy a kiküldetési irányelv általános szabályai gúzsba kössék a jogalkotók kezét a mobilitási csomag tárgyalása során. Ellenkező esetben megtörténhet, hogy a valóságtól elrugaszkodott, a szakmai és gyakorlati tapasztalatokat figyelmen kívül hagyó jogszabály születik” – fogalmazott a képviselő.
A javaslat külön jogszabályban fektetné le a közúti fuvarozás szociális aspektusait. Ennek kapcsán a képviselő megjegyezte: „Anélkül, hogy részleteiben ismernénk a bizottságnak a közúti fuvarozók kiküldetésére vonatkozó szabályozását, bizalomra adhat okot a tény, hogy különleges szabályként (lex specialis) van kezelve. Az Európai Parlamentben hónapok óta azért küzdünk, hogy kivegyük a közlekedést a jelenleg hatályos kiküldetési irányelv felülvizsgálatának hatálya alól.”
