A Világbank legújabb jelentése szerint Szerbiában az idén 2,3 százalékos gazdasági növekedés várható, a következő két évben pedig 3-4 százalékos. Nikola Pontarának, a Világbank szerbiai irodája igazgatójának becslése szerint a nyugat-balkáni régióban a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2,6 százalékos lesz. Ehhez hozzájárul a fogyasztás, az export és az állami beruházások. Úgy értékelte, hogy a nyugat-balkáni régió ellenállást mutatott a gazdasági válság ellenére is. A régióban az előző év végén a munkanélküliségi ráta 13,2 százalék volt, ami alacsony, de lehetne alacsonyabb is.
Nikola Pontara elmondta, hogy az államnak sikerült megőrizni a makrogazdasági stabilitást, de gyorsabb gazdasági növekedésre van szükség. 2010-től idáig a gazdasági növekedés átlag 2,8 százalékos volt. Ezzel az eredménnyel az uniós átlagot 2070-ben érnénk el. A gazdasági növekedés reformokkal gyorsítható, a legfontosabb az állami vállalatok átszervezése, főleg az energetikai szektorban.
Nikola Pontara
Milan Lakićević közgazdász elmondta, hogy Szerbiában tavaly a foglalkoztatási ráta 53,3 százalékot, a munkanélküliségi ráta pedig 9,4 százalékot tett ki. A munkaerőpiac ellenállt a válságnak, 65 ezer új munkahely nyílt meg. Szavai szerint az infláció tavaly a legmagasabb volt az elmúlt 15 évben, amihez hozzájárult az élelmiszerek és az energiahordozók ára. Jelenleg azonban csökken az infláció. A szakember szerint az idén is hasonló mennyiségű külföldi beruházásokra lehet számítani, mint tavaly.
– A gazdasági növekedés felgyorsítható azáltal, hogy például több nő vesz részt a munkaerőpiacon, továbbá a külföldi beruházások és a produktivitás növekedésével. A közeljövőben nagyobb figyelmet kellene szentelni a kereskedelemre. Ha csökkenne a várakozás a határon és az adminisztráció egyszerűbbé válna, Szerbiában három százalékkal növekedne a GDP. Ha a reformokat megvalósítanánk, évi 7 százalékos gazdasági növekedést lehetne elérni – fejtette ki Lakićević.
A Világbank szakértői arra számítanak, hogy az infláció jövőre 5,3 százalék körül alakul. Rámutattak arra, hogy az élelmiszer-infláció kedvezőtlenül hatott a szegénység csökkenésére a régióban. Nemcsak a globális tényezők járultak hozzá az élelmiszerek magas inflációjához, hanem az is, hogy tavaly csökkent a mezőgazdaság teljesítménye. Az Európai Unió országaiban a mezőgazdaság jobban viselte a szárazságot, így az infláció jelentősen kisebb volt. A világbank szakértői megemlítik, hogy az idén januárban és februárban folytatódott a foglalkoztatás növekedése.
Nyitókép: Nikola Pontara
