Az idén májusban, az újvidéki mezőgazdasági kiállításon másodszor hirdette meg az NLB Bank az Egymillió dinár a legjobb ötlet kivitelezésére elnevezésű pályázatát. A szakértői bírálóbizottság ezzel a pályázattal a legjobb biotermelői projektumot díjazza. Faragó János Oromról már tavaly is szerencsét próbált, akkor projektumát a legjobb tíz elképzelés közé sorolták, de nem nyert, ez pedig olyan pályázat, amelynek során a győztes mindent visz. Második próbálkozásra sikerült, egy új, modern bioszárító üzembe helyezésének tervével rukkolt elő.
– Ezzel az új bioszárítóval jelentősen növeljük meglévő szárításkapacitásunkat, így azoknak a biotermelő kollégáknak is tudunk majd hozzáférhető áron segíteni a szárításban, akiknek van tanúsítványuk – nyilatkozta lapunknak a fiatal oromi biotermelő.
A ti gazdaságotok gyógynövényeket, fűszereket termeszt, ezek szárítása mellett mire használhatjátok még a szárítót?
– Kinek mire van szüksége. Nemrégiben szárítottunk egy kollégának biokukoricát, tavaly pedig biohagymát, de paprika szárítására vagy gyümölcsök aszalására is alkalmas ez a szárító. A tervek szerint tavasszal fogjuk üzembe helyezni. Korszerű berendezésről van szó, automatikusan adagolja a tüzelőanyagot, nem rozsdásodó fémből készül az alja és a oldala is.
Három évvel ezelőtt, a Magyar Szónak adott interjúban arról beszéltél, hogy nincs könnyű dolga Szerbiában annak, aki biogazdálkodással foglalkozik. Azóta változott-e a helyzet? Sikerült-e a régi orosz traktort kicserélni?
– Maradt sajnos minden ugyanaz, ezt a szárítót sem sikerülne megvásárolnunk az NLB Bank támogatása nélkül. Az összeg, amelyről már megkötöttük a szerződést a bankkal, a költségeknek nagyjából a felét fedezi.
Arról is beszéltél három évvel ezelőtt, hogy a szövetkezés Szerbiában még gyerekcipőben jár a biotermelők körében. Ez a nagyobb kapacitással működő szárító viszont már lehetőséget nyújthat a helyi termelők közötti összefogásra.
– Én mindig is a kooperáció híve voltam, a probléma az, hogy annyira különböző területen dolgozunk, hogy ez eddig nem is nagyon működhetett. A szárítónak köszönhetően már könnyebben kialakulhat az együttműködés.
Piacoztok-e még?
– A munka miatt a piacra már nehezen tudunk eljutni, ezért úgy döntöttem, inkább a gazdálkodásra, a termelésre összpontosítunk. Az értékesítéssel így sincsenek gondok, a nagyobb városokban mindenütt jelen vagyunk, és a piacra is eljutnak a termékeink.
Faragó János oromi biotermelő tíz hektáron gazdálkodik. A gyógynövények – cickafark, kakukkfű, fehér mályva, izsóp, citromfű, csalán – mellett biogazdaságuk hagyományos szántóföldi növények termesztésével is foglalkozik. Gabonafélék, kukorica, bab és több tökfajta is terem földjeiken. A terményszerkezetben azonban tönkölybúza, pattogatni való kukorica, és az errefelé ritkaságszámba menő, a melegebb vidékekről származó azuki és mungóbab is szerepel.
