A csatlakozási tárgyalások megkezdése az Európai Unióval történelmi fordulópontot jelent, és ez Szerbiának lehetőséget nyújt, hogy javítson a róla kialakult képen a világban, és hogy új beruházásokat vonzzon az országba – hangsúlyozták tegnap a XIII. Szerbiai Gazdasági Csúcstalálkozón a felszólalók. A rangos vendégek részvételével zajló kétnapos összejövetel központi témái az idén – amely immár hagyományosan a legaktuálisabb gazdasági és politikai kérdések megvitatásának helyszíne – a makroökonómiai stabilitás megteremtésének, a munkanélküliség csökkentésének, a közszféra reformjának és a befektetőbarát környezet létrehozásának égető kérdései voltak.
Francois-Xavier Deniau belgrádi francia nagykövet emlékeztetett, hogy Szerbia kivitelének mintegy 60 százaléka az Európai Unióba irányul. A nagykövet elismeréssel szólt az szerb kormány stratégiai döntéséről, hogy a jövőben a szerbiai kivitelnek az ipari termelésen kell alapulnia. Deniau szerint a csatlakozási tárgyalások megkezdése ehhez újult lendületet adhat.
A tárgyalási folyamat várható nehézségeire figyelmeztetett Becsey Zsolt, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára. Szerbia az első öt évben vélhetően gazdasági nyomásnak és a konkurenciaharc veszélyeinek lesz kitéve. A magyarországi tapasztalatokat összegző államtitkár szerint ebben a helyzetben nagy szerephez juthat a regionális együttműködés: a közös fellépések a piacokon, a határon átnyúló infrastrukturális fejlesztések és az energiabiztonság kérdése.
A találkozó első napján, hétfőn szólalt fel Ivica Dačić kormányfő és Saša Radulović gazdasági miniszter.
Szerbia mágnesként vonzza majd a külföldi beruházókat, ha megvalósul az a három célkitűzés, amelyet a jelenlegi kormány tűzött ki elsőbbséget élvező célokként – hangsúlyozta Ivica Dačić. Ezek az uniós tagság, Szerbia imázsának javítása és a gazdaság fejlődő pályára állítása. A megvalósulás a kormányfő szerint elsősorban politikai elhatározás függvénye, a döntés pedig a jelenlegi kormány esetében nem kérdőjelezhető meg. Szilárdan eltökéltek e célok megvalósításában.
Saša Radulović, a gazdasági tárca vezetője, az általa irányított minisztérium tervbe vett intézkedéseit ismertette. A jövőben központi szerepet kap a pénznyelő automataként működtetett közvállalatok gazdálkodásának rendbetétele. Ezek a rosszul működő cégek eddig évente 750 millió dollárba kerültek az adófizetőknek. Az állami gondokságba vett, átszervezés alatt álló vállalatok ügyét is sürgősen meg kell oldani a miniszter szerint. Már tíz éve várat magára ez az ügy, és többé nem halogatható. A Magánosítási Ügynökség adatai szerint 605 ilyen cég van, és ezek – papíron legalábbis – mintegy 100 ezer embert foglalkoztatnak.
