Saša Radulović gazdasági miniszter tegnap Belgrádban, a Restart nevű konferencián ismertette az általa vezetett tárca közeljövőben tervezett gazdaságélénkítő intézkedéseit. Kiderült, hogy a miniszteri irányvonal az első lépéseket ért kemény kritikák ellenére semmit sem változott: új, a gazdaság gördülékeny működését elősegítő törvényjavaslatok kerülnek hamarosan a parlament elé, lehetőség szerint átformálják a támogatáspolitikát, szigorítanak a csődeljárás menetén, a közvállalatok működését gazdasági alapokra helyezik, olcsóbb hiteleket szavatolnak a vállalatoknak, köztársasági garanciaalap létesül, felülvizsgálják a vitatott magánosításokat, új, átlátható magánosítási törvényt készítenek elő, és az első kudarc ellenére a miniszter arról sem mondott le, hogy a jövőben csökkentsék a munkát terhelő adók és járulékok mértékét.
HUSZONNÉGYNÉL IS TÖBB
Az illetékes állami szervekkel együttműködve felülvizsgálnak minden vitatott magánosítási folyamatot, amelyeknek a száma 24-nél is többre tehető, mondta a tárcavezető. Szerbiában rendkívül rosszul hajtották végre a privatizálást, tette hozzá.
– Új tulajdonosai lettek a vállalatoknak, akik ahelyett, hogy fejlesztették volna a privatizált céget, sok esetben az üzletet a velük összeköttetésben levő embereken keresztül vezették, kivonták a tőkét a vállalatból, a cégek vagyonát hatalmas hitelekkel terhelték meg, ezeket a hiteleket pedig nem a rendeltetésüknek megfelelően költötték el – jegyezte meg a miniszter.
A napokban olvashattuk a hírt, hogy a Global Financial Integrity (Globális Pénzügyi Feddhetetlenség) nevű amerikai szervezet vizsgálata megállapította, hogy – pontosan a miniszter által is leírt módon – offshore cégeken keresztül 51 milliárd dollárt menekítettek külföldre Szerbiából 2001 és 2010 között.
Hamarosan új csődtörvényt terjeszt a képviselőház elé a gazdasági tárca, amelyben a csődgondnok munkáját nagyobb felelősség terheli, a folyamat pedig sokkal átláthatóbb lesz, de az új törvény megnöveli a hitelezők és a dolgozók jogait is.
Saša Radulović korábban csődgondnokként dolgozott, ezért a helyzet egyik legjobb ismerőjének számít.
A VÉGZETES POLITIKA
A miniszter nem állt el attól a tervétől, hogy a jövőben csökkentik a munkát terhelő adók és járulékok mértékét. A kormány nemrégiben meghirdetett intézkedéscsomagjába – amelynek a sajtótájékoztatóján az előzetes bejelentés ellenére Radulović nem jelent meg – azért nem kerülhetett bele ez a gazdasági minisztérium által szorgalmazott lépés, mert bevételkiesést eredményezett volna a költségvetésben.
– Továbbra is azon dolgozok, hogy ehhez megteremtődjenek a feltételek – mondta, majd hozzátette: – Én a kormány tagja vagyok, el kell fogadnom a kormány döntéseit, ha tetszenek, ha nem.
Radulović végzetes politikának nevezte a korábbi kormányok támogatáspolitikáját. Ideiglenesen leállíttatta a Köztársasági Fejlesztési Alap hitelkibocsátását, mivel – mint mondta – a pénzintézet behajthatatlan hiteleinek az aránya 60 százalék fölé emelkedett. Az eddig szociális intézményként működtetett közvállalatok működését is gazdasági alapokra kell helyezni, hangsúlyozta.