Több száz euróval növekedett Szerbia államadóssága, amíg kedves olvasóink elolvasták ezen írás címét, alcímét és e mondatot. Ha hosszabban elidőztek a szavaknál, akkor akár több ezerrel is. Az ország közadóssága ugyanis, Miroslav Zdravković közgazdász, a Makroekonomija gazdasági honlap szerkesztőjének a számítása alapján másodpercenként 97 euróval emelkedik.
Másodpercenkénti növekményben kifejezni egy ország tartozásainak a növekedését nem közgazdasági kategória, arra szolgál az efféle összehasonlítás, hogy az egyszeri polgár világosabb képet kapjon Szerbia eladósodásának szédületes üteméről, de arra is jó ez az adat, hogy megállapíthassuk: fölgyorsult ez a folyamat. Az előző kormány idején, amelynek a négyéves mandátuma során megközelítőleg kétszeresére nőtt az ország kötelezettségeinek mértéke, az eladósodás másodpercenkénti üteme – ezt is kiszámították! – 53,9 euró volt. Ez naponta 4,66 millió eurós nettó tartozásnövekményt jelentett. Ma viszont másodpercenként 97 euróra gyorsult ez az ütem, azaz naponta 8,38 millió euróval emelkedik.
Az előző kormány négy éve – 1470 napja – alatt összesen 6,84 milliárd euróval gyarapodott Szerbia közadóssága. A jelenlegi kormány október 31-éig – 457 nap alatt – további 3,83 milliárd euró adósságnövekménnyel terhelte le az országot és annak polgárait.
Miért fontos ez az adat? Többek között azért, mert a 2014-es költségvetést továbbra is óriási, 7,1 százalékos költségvetési hiánnyal tervezték meg. Ez pedig azt jelenti, hogy továbbra is hitelekből fogjuk betömni a költségvetési lyukakat. A térség országaiban sehol sem számolnak ekkora deficittel. Az Európai Unióba való belépés maastrichti kritériuma szerint a megengedett GDP-arányos államadósság 60 százalék lehet, a költségvetés hiánya pedig mindössze 3 százalékos. Ez ugyan bennünket jelenleg még nem kötelez, de irányadó számokként mindenképpen figyelembe kell venni.
A pénzügyminisztérium adatai szerint Szerbia vészesen közel került ehhez a határhoz, arról nem is szólva, hogy a korábban megállapított 45 százalékos adósságplafonon már rég túllépett az ország. Szerbia GDP-arányos államadóssága – 19,3 milliárd euróval – ez év október 31-én 58,5 százalékon állt. Bizonyosra vehető, hogy hamarosan túllépi a 60 százalékot.
Goran Nikolić közgazdász a Politikának nyilatkozva elmondta, hogy évente 2,6 milliárd euróval nő az ország közadóssága. Ismét nem közgazdasági nyelven szólva, de mindenki számára érthetően kifejezve, évente ennyivel költünk többet, mint amennyit megkeresünk. Magyarán, tovább nyújtózkodunk, mint ameddig a takarónk ér. Ennyit kellene tehát a közkiadásokból lefaragni, de van egy másik megoldás is – mondja Nikolić –: a kiútra a szorító helyzetből az infláció felsrófolásában is rátalálhatunk. Még jól emlékezünk arra, hogy ez hova vezetett a kilencvenes években.
A következményeket nemcsak nekünk, hanem a jövő nemzedékeinek is viselniük kell. Miroslav Zdravković szerint ahhoz, hogy az ország eladósítása miatt a gyerekeink jövője ne legyen kilátástalan – az írás elején használt számadattal élve – az eladósodás ütemét legalább a másodpercenkénti 31,6 euróra kellene mérsékelni. Ez napi 2,73 millió eurót jelent. Ekkora összeg elképzelhetetlenül sok egy ember számára, de egy gazdaságát rendbeszedő országnak elviselhető.
