A rurális környezetben élő nők közötti üzleti kapcsolatteremtés volt a címe annak a Magyarország és Szerbia közötti, határon átnyúló IPA-projektumnak, mely 2013 márciusa és 2014 februárja között zajlott le Bács-Kiskun megye és Vajdaság női jogokkal, illetve gazdasági kérdésekkel foglalkozó intézményeinek együttműködésével. Az Európai Unió által támogatott projektum teljes értéke 81 ezer euró. Az eredményeket hétfőn mutatták be a Tartományi Képviselőház üléstermében, Újvidéken.
A falun élő nők jogaival, helyzetével foglalkozni akkor sem számíthat másodrendű kérdésnek, luxusnak, amikor megannyi más problémával, a gazdasági nehézségekkel is küszködünk – jelentette ki Anna Tomanová-Makanová, a Tartományi Képviselőház alelnöke a projektum lezárásának szentelt hétfői konferencián. Azt mondta, a rurális térségekben élő nők hasonló kérdéseket tesznek fel nap mint nap: hogyan állhatnak munkába, hogyan tartsák fenn a családot? Választ adni erre valamennyien akarnak és tudnak is – értékelte.
Bojan Pajtić tartományi kormányfő kifejtette, hogy a nőket hazánkban minden ok nélkül a társadalom szélére sodorták, s nem veszik őket figyelembe kellőképpen sem a gazdaságban, sem más szférákban. Az, hogy minden harmadik nőt ért már családon belüli erőszak, továbbá hogy az ingatlanok kilencven százalékának férfi a tulajdonosa, elég sokat elmond arról, hogy milyen helyzetben vannak a hölgyek társadalmunkban – hangsúlyozta a kormányfő.
A tartományi kormány célja az volt az elmúlt években, hogy erősítse a nők szerepvállalását, különösen a falun élő nőkét, akik még hátrányosabb helyzetben vannak, mert gazdasági értelemben nagyobb mértékben függnek környezetüktől – számolt be Bojan Pajtić. A kormány programjainak köszönhetően a falvakban mintegy háromszáz női egyesület jött létre, melyek segítik tagjaikat a gazdasági önállósulás folyamatában. A bioélelmiszer-gyártás projektuma révén ma mintegy hatszáz nőnek sikerült megvalósítania az elmondottakat, sőt kis- és középvállalkozások is nyíltak, melyekben hétszázan kaptak munkát. A magyar partnerekkel közösen megvalósított projektum célja is az volt, hogy gazdasági, pénzügyi értelemben tegye képzések révén felkészültebbé, önállóbbá a falun élő munkanélküli nőket – közölte a tartományi kormányfő.
Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete megállapította: szomorú igazságnak számít, hogy ma sem foglalkozunk eleget a hölgyek problémáival, társadalmi helyzetének javításával. A nemek egyenlőségéért folytatott harc olykor tévútra is vezethet, ezért maga inkább az emberek közötti teljes egyenlőség mellett foglal állást, jegyezte meg, s hozzátette, büszke Bács-Kiskunra és Vajdaságra, mert sikeresen meg tudtak valósítani egy ilyen projektumot. Meggyőződésének adott hangot, hogy a számítástechnika és a technológiák fejlődése fokozatosan pozitív változást hoz a falun élő nők helyzetét illetően is.
Az egyén gazdasági függetlenségének erősítése nagyban hozzájárul a régió egészének fejlesztéséhez, erejének növeléséhez is – nyomatékosította Andrew Headey, az Európai Unió szerbiai delegációjának tanácsadó minisztere. A nők jogaival foglalkozó politikát az EU ötvenmillió euróval támogatta az elmúlt néhány év alatt a különféle intézetekkel és nemkormányzati szervezetekkel megvalósított együttműködés révén – mondta Headey.
AKTÍVABB ÖNKORMÁNYZATOKAT
A most lezárult üzleti kapcsolatteremtési projektum hazai vezető intézménye a Tartományi Garanciaalap volt. Goran Vasić igazgató beszámolójában közölte, hogy még 2004-ben találkoztak azzal a kérdéssel: hogyan lehetne segíteni azoknak a nőknek, akik saját vállalkozást szeretnének és tudnának indítani, de nincs meg minden ehhez szükséges előfeltételük? Mint folytatta, 2007-re elkészültek az első konkrét üzleti tervek is, jóváhagyták az első hiteleket, és kiadták az első garanciákat. A 2013-as jelentésből kiderült, hogy mindez nem volt hiábavaló: tíz olyan projektum is volt, amelynek megvalósítója már vissza tudta fizetni a közben eluralkodott krízis ellenére is a hitelt, s már a projektum következő fázisába tudott továbblépni. A következő időszak feladata az lesz, hogy ezek a kisvállalatok csoportokba szerveződjenek az általuk folytatott gazdasági tevékenységnek megfelelően, s hogy ekképp jobb feltételeket tudjanak maguknak kiharcolni a piacon, például a nyersanyagok beszerzése során – közölte Vasić. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy ebbe a folyamatba a helyi önkormányzatoknak is minél hatékonyabban be kellen kapcsolódniuk, támogatniuk kellene a vállalkozásokat helyi szinten, hiszen nem az a cél, hogy minden valamirevaló cég az ország két-három legnagyobb városába csoportosuljon.
GYAKORLATI TUDÁST SZEREZTEK
Puskás Hajnalka, az Álláskeresők Egyesületeinek Bács-Kiskun Megyei Szövetségének képzési igazgatója a projektum kapcsán elmondta, hogy a vidéken élő nők számára jelentett az elmúlt egy év jó lehetőséget, hiszen vállalkozásfejlesztési programokon, képzéseken vehettek részt. Mint mondta, nem köteleztek senkit sem arra, hogy a képzés végére vállalkozóvá váljék, hiszen nem mindenki számára jelenti ez a legjobb megoldást. A magyarországi tapasztalatokról szólva közölte, sok nő jelentkezett a projektumra azért, mert munkanélküli, s nem tudja, milyen módon tudna helyzetén javítani. A képzés alatt válaszokat kaptak kérdéseikre, kiszámíthatták, munkát vállalni vagy üzletet kezdeni éri-e meg számukra jobban. Számítógépes kurzusokat is tartottak annak érdekében, hogy az érdeklődők elsajátítsák az olyan procedúrák sikeres befejezését, mint amilyennek egy ügyfélkapun történő regisztráció vagy egy adóhivatali ügyintézés számít. Aki végül nem vállalkozik, annak is sokat jelent a megszerzett gyakorlati tudás – közölte Puskás. Vizsgafeladat volt egy üzleti prezentáció elkészítése is, ami hatalmas feladatot jelentett egyeseknek, hiszen olyan nők is voltak a jelentkezők közök, akik tanyán élnek, s évek óta nem jártak még a legközelebbi város központjában sem. A képzési igazgató szerint a legnagyobb eredménynek az számít, hogy ezek a nők egy közösség részévé váltak, s most már változtatni tudnak saját sorsukon.
