Ukrajnával ugyan eddig nem volt szerencséje Oroszországnak, bár tavaly év végén ígéretesnek indult a közeledésük, amelynek egyik célja az Eurázsiai Gazdasági Szövetség bővítése. Az eurázsiai vámunióként is emlegetett közösség megteremtését a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország szorgalmazza, hogy így kovácsolja egybe ismét a posztszovjet térséget, és helyezze azt Moszkva felügyelete alá. Putyinnak az a terve, hogy egyelőre néhány volt szovjet köztársaság (1991 óta önálló állam) bevonásával már jövőre életre kelti a szövetséget, amely részben az EU mintájára, de annak vetélytársaként működhetne. Elsődleges célkitűzése természetesen a „házon belüli” szabad kereskedelem megteremtése, Moszkva ellenőrzése és irányítása mellett.
Ez ellen sokan fellázadtak Ukrajnában, amire Moszkva gyorsan válaszolt is – katonai erővel.
Akad azonban néhány jó példa is a volt Szovjetunió területén, amelyek kimondottan tetszenek az orosz politikai vezetésnek. Igaz, az ukrajnai események elhomályosították az oroszoknak tetsző sikereket a régióban, de attól azok még léteznek.
Örményország például épp ennek a sikertörténetnek a része. Kirgizisztán is az lehet, ha követi Moszkva utasításait. Márpedig úgy tűnik, hogy erre készül. Kirgizisztán ugyanis szintén csatlakozna az orosz–fehérorosz–kazah vámunióhoz, amelybe Ukrajnát is várják.
Az örményekre már nem kell várni, politikai vezetőik ugyanis eldöntötték, hogy inkább Moszkvához kötik a sorsukat. Szerzs Szargszján örmény miniszterelnök már tavaly szeptemberben – oroszországi látogatásakor – jelezte: hazája csatlakozna a (Moszkva által szorgalmazott és vezetett) gazdasági szervezethez. Az örmény szándék kinyilvánítása a vámunióhoz történő csatlakozásról akkor nagyon jól jött Moszkvának. Jereván ugyanis előzőleg hosszan tárgyalt az Európai Unióval a társulási és szabad kereskedelmi egyezményről, végül azonban – orosz nyomásra – a putyini eurázsiai vámuniót választotta.
A Kreml ezek után – az örményekre is hivatkozva – már azt bizonygathatta Kijevnek, hogy egy jó, és soknemzetiségű vámunió készül, s vétek lenne, ha Ukrajna kimaradna belőle. Az az Ukrajna, amely akkor még látszólag szintén az európai uniós társult tagsági szerződés aláírására készülődött.
Örményország azóta tovább lépett az Eurázsiai Gazdasági Szövetség felé. Képviselői Moszkvában aláírták az örmény csatlakozás menetrendjét vázoló megállapodást. Az oroszok – a témához kerekített politikai-gazdasági színjáték részeként – jelenleg épp azt vizsgálják, hogy adottak-e a feltételei Örményország vámuniós tagságának. Igor Suvalov orosz első miniszterelnök-helyettes szerint az elemzés legfeljebb fél évig tarthat, és várhatóan a nyár elejére fejeződhet be.
Addig, de alighanem utána sem kell tartania az örmény vezetésnek, hogy náluk is megismétlődhet az Ukrajna esetében alkalmazott orosz forgatókönyv. Sőt, Oroszország már jutalomban is részesítette a putyini útmutatást követő Jerevánt: az év elejétől olcsóbban szállít földgázt és kőolajszármazékokat Örményországnak.
Nurszultan Nazarbajev kazah államfőnek is tetszik az örmény döntés, és alighanem mindaz, amit Moszkva ígért neki cserébe a tagságért az Eurázsiai Gazdasági Szövetségben. A kazah elnök már szintén eldöntötte, hogy a vámközösségen belül szorosabbra fűzi hazája kapcsolatait Moszkvával. Ha csak teheti, nyilvánosan is méltatja a vámuniót, amely szerinte egyáltalán nem arra szolgál, hogy Oroszország vezetésével újraélesszék az egykori Szovjetuniót, ahogyan azt sokan feltételezik.
Putyin elnök közben azt szorgalmazza, hogy 2014 májusára készítsék el a megállapodást az Eurázsiai Gazdasági Szövetség megalakításáról, amely így már 2015. január elsejétől megkezdhetné a működését. Putyin azzal érvel, hogy az európai és az eurázsiai integráció nem riválisként, hanem majd egymást kiegészítve működik.
