Locsolásért csók jár, három!

A húsvéti locsolkodás nagyon régre nyúlik vissza. Ez az ősi, magyar néphagyomány, amely húsvéthétfőn zajlik, eredetében a termékenységvarázsló és tisztító szokásokhoz kapcsolódik, a pogány időkből, amikor tavasszal a víz megtisztító és megújító erejét ünnepelték. A kereszténység elterjedésével a hagyomány beépült a húsvéti ünnepkörbe. A locsolás célja eredetileg az volt, hogy a lányok egészségesek, termékenyek maradjanak, ma inkább játékos, közösségi esemény. A locsolók verssel köszöntik a lányokat, akik hímes tojással, édességgel vagy itallal jutalmazzák őket. A hagyomány megőrzése fontos része a magyar kulturális örökségnek, ám mégis, a mai felgyorsult világban egyre gyérebbé válik ezen ősi hagyomány megtartása, ahogyan sok másiké is. 

A szabadkai Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület mégis azt tűzte ki célul, hogy az odajáró gyerekeket és fiatalokat megtanítsák a hagyományaik tiszteletére és művelésére, abban a reményben, hogy majdan tovább adják azokat utódaiknak. Brezovszki Roland, az egyesület művészeti vezetője és néptáncoktatója kísérte ezúttal is a fiatal legényeket a lányos házakhoz, hogy dal kíséretében megöntözzék a hajadonokat.

– A Talentum Egyesület zászlajára tűzte a közösségépítést, a magas szintű népművelést, és ehhez hozzátartozik a húsvéti locsolkodás is. Nekünk nagyon fontos az, hogy a hagyományainkat őrizzük. Sokak szerint már ez divatjamúlt, ám azt gondolom, hogy ugyanúgy az életünk része ez is, mint a születés, a házasság, és a többi szokás, így ezt is életben kell tartani. Úgy vélem, hogyha már kisebb korban elkezdjük velük ezt művelni, akkor az megmarad náluk is. Ha más nem, akkor legalább majd az ő gyerekeikkel el fognak járni locsolkodni. Nyilván ez egy közösségi élmény is, a lányoknak is, a fiúknak is, meg annak a háznak is, ahová elmegyünk. Úgyhogy mi ezt nagyon szeretjük csinálni. Nem gondolom, hogy bármikor is ezt abba kéne hagyni. Idén vannak olyan fiúk is, akik először locsolkodnak velünk, és kicsit értetlenül néztek a próbán, amikor gyakoroltunk erre az alkalomra. Megvan, ki mit és mikor mond, milyen énekkel megyünk. Zenekar is jön velünk, akik kísérik a legények dalait. Azt gondolom, hogy akik először tartanak velünk, izgatottan várták, hogy most ebből mi fog lenni, akik meg már voltak, azok pedig tudják, hogy ez csak jó lehet – nyilatkozta lapunknak Brezovszki Roland.

Az idén két csoport kelt útnak, ahogyan a korábbi években is, így a serdülők és az ifjúsági tánccsoportok legényei tértek be egy-egy házba, ahol a már összegyűlt leányok várták őket nagy izgatottsággal. Az időjárás is kedvezett a fiataloknak, hiszen a ragyogó napsütésben az sem zavarta a kis hajadonokat, hogy vizesek lettek, de természetesen a fiúk langyos vízzel öntözték meg őket. Kovács Bekes, a serdülő csoport legénye első alkalommal tartott a többiekkel, és mint mondta, nagy örömmel érkeztek a lányos házakhoz.

– A mai napot megelőzően próbákon készültünk fel erre az alkalomra. Dalokat meg szövegeket tanultunk. Korábban nem volt ilyenben részem, de nagyon tetszik minden része. Viseletben érkezünk a lányokhoz, és vödörből vízzel locsoljuk meg őket, ezután étellel és itallal kínálnak meg minket – mondta el Bekes, aki egy kivételes élménnyel lett gazdagabb a mai napon.

Voltak leánykák, akik nem csak hímes tojással készültek a fiúknak, hanem kis névre szóló ajándékokkal. Góli Boglárka, a csoport leány csapatának tagja minden évben izgatottan várja ezt a napot, hiszen mint mondja, számára rendkívül fontos alkalom ez az év folyamán.

– Az idei a harmadik alkalom, hogy nálunk várjuk a fiúkat. Általában 15-20 perc azelőtt gyülekezünk a lányos háznál, amit kiválasztottunk, mielőtt érkeznek a locsolók. Mindenki hoz valami sütikét, vagy esetleg ajándékot, tojást a fiúknak, amiből aztán megvendégeljük a legényeket. Nagyon szépnek és fontosnak tartom ezt a szokást, mert ezáltal is őrizzük a hagyományunkat, illetve kicsit beleláthatunk a múltba, abba, hogy ez hogyan is nézett ki anno. Nagyon szeretem, hogy a fiúk eljönnek hozzánk locsolkodni, mert kivételesen szép dolog ez, és mindig élettel teli. Jó érzés az, hogy miután meglocsolnak minket, közösen ülünk le az asztalhoz enni és inni. Szerintem húsvétkor ez a legjobb dolog, ami velem történni szokott – mesélte Boglárka lapunknak.

A Talentum Egyesület legényeit a Duhaj zenekar és az egyesület zenész tagjainak fülbemászó dallamai kísérték minden lányos házhoz, ahol a locsolást és a lakomát követően a fiúk jól megtáncoltatták a lányokat. A fiatalok az idei locsolkodó hétfőt is megannyi kellemes élménnyel zárták.

NEM MARADTAK SZÁRAZON A LÁNYOK TEMERINBEN SEM

A cikkhez képgaléria tartozik.

A hagyományoknak megfelelően a temerini fiatalok húsvéthétfőn lovaskocsin és lóháton, vödrökkel felszerelkezve, na meg persze vidám muzsikaszó mellett keltek útra, hogy meglátogassák a lányos házakat. A temerini lányoknak az idén sem kellett attól tartaniuk, hogy elhervadnak, a legények vízzel teli vödrökkel jól meglocsolták őket.

A legények Varga Diannát is meglocsolták, aki elmondta, hogy minden évben szeretettel várják a locsolkodókat.

– Nagyjából ötödik, hatodik alkalommal vannak nálunk a fiúk. Ilyenkor kalácsokat sütünk, piros tojásokat festünk, majd előkerül a házi pálinka, bor és a sör is – mondta Varga Dianna.

Az egyik locsolkodó, Samu Dávid szavai szerint 2017-ben társult a csapathoz és nagyon megtetszett számára a hangulat, valamint a locsolkodás hagyományának ápolása is.

– Minden évben igyekszem részese lenni ennek a hagyományápolásnak. Az első három évben lovaskocsin mentem locsolkodni, annak is megvolt a maga szépsége. Miután lett egy lovam, úgy döntöttem, hogy ezután csakis lóháton fogom járni a falut locsolkodáskor. Tavaly egyedül voltam lovas, viszont az idén Pásztor Denisz is csatlakozott hozzám. A házigazdák mindig örömmel és szeretettel várnak bennünket és úgy látom, hogy ők is élvezik a locsolkodás hangulatát – mondta Samu Dávid.

A hagyományos locsolkodást Temerinben a Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület, a TAKT és a Széchényi István Hagyományőrző Lovas Egyesület szervezi. Nagy Bence, az esemény szervezője elmondta, hogy a hagyományt mintegy húsz évvel ezelőtt élesztették újra, amibe már belenőttek.

– Tizenöten keltünk útra, mivel nagyjából ennyien férünk fel a lovaskocsira. Az évek folyamán kiderült, hogy ez a legjobb megoldás, ha egy kocsival megyünk, mert nem válik szét a banda, illetve csatlakoztak hozzánk lovasok is. Reggel fél nyolc, vagy nyolckor indulunk és azt a tíz helyet délig bejárjuk. A lányok mindenhol szeretettel várnak bennünket, étellel, itallal, hímes tojással kínálnak és jól érezzük magunkat. A meglocsolt lányok az egyesületek tagjai, de vannak köztük barátok, ismerősök is – magyarázta Nagy Bence.