Teljesen megosztott a svájci társadalom a május 18-án esedékes referendum előtt, amelyen a lakosság a kötelező minimálbérről nyilváníthat véleményt. A javaslat szerint az alkalmazottak óradíját a jövőben legalább 22 frankban (18 euróban) kell megállapítani, a havi minimálbért pedig 4000 frankban (3276 euróban). Ha a többség támogatja a javaslatot, a svájciak azzal is eldicsekedhetnek, hogy náluk a legmagasabb a legkisebb fizetés az egész világon.
A munkavállalók egyébként már most is dicsekedhetnek, hiszen kilencven százalékuk minden hónapban 4000 franknál többet keres. Sőt, a svájci alkalmazottak fele havonta csaknem 6200 frank (5078 euró) fizetést kap, 3,2 százalékkal többet, mint 2010-ben. Az azt megelőző nyolc évben, vagyis 2002 és 2010 között, összesen 25,5 százalékos növekedést regisztrált az ország statisztikai hivatala. Igaz, ez az erőteljes béremelkedés csak a (leg)magasabb keresetűeket érintette, a többiek esetében csak 9,5 százalékos volt a növekedés. Vásárlóérték tekintetében még nagyobb volt a különbség: a sokat kereső alkalmazottak bére 7,1 százalékkal nőtt, a kisebb keresetűeké pedig 0,6 százalékkal csökkent.
A 6200 frankos havi fizetés pompásnak tűnik. Svájcban azonban legalább ilyen pompásak a megélhetési költségek is. Hivatalos adatok szerint egy kétszemélyes háztartásnak már 2010-ben összesen havonta 2643 frankot (2165 eurót) kellett befizetnie adókra, valamint egészség- és nyugdíjbiztosításra; a napi szükségletekre (pl. élelmiszerre, utazásra, ruházkodásra, lakbérre) pedig további 5498 frank (4503 euró) ment el.
A legrosszabbul megfizetett réteg (mintegy 268 ezer személy) a szolgáltatásban dolgozik: a szállodaiparban, a vendéglátásban, de ide tartoznak a fodrászok és a karbantartók is
Szembeötlő az is, hogy a svájci nők sokkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, ugyanis a két nem képviselőinek bére közötti különbség 18,9 százalék, a férfiak javára. A külföldieknek szintén be kell érniük kisebb fizetéssel. Kivételt csak a külföldi felső vezetők képeznek: ők havonta átlagosan 11250 frankot (9214 eurót) visznek haza. A (svájci) nők viszont még vezető beosztásban is 25,1 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak ugyanabban a beosztásban.
Ha a népszavazás résztvevőinek többsége a 4000 frankos minimálbér mellett dönt, ez több gondot is okozhat az országban. A 4000 franknál kevesebbet keresők bérét – ők képezik az alkalmazottak tíz százalékát – növelni kell a meghatározott szintre. Emiatt az erre képtelen munkaadók valószínűleg alkalmazottaik elbocsátására kényszerülnek. Sokan máris ettől tartanak az alpesi országban.
Multinacionális cégek (például a Nestlé, a Novartis vagy a Swatch), továbbá kis- és középvállalkozások sokasága, amelyek a munkakorúak kétharmadát foglalkoztatják Svájcban, de még a kormány is ellenzi a 4000 frankos kötelező minimálbér törvényesítését. Részben a jelenleg 4,1 százalékos munkanélküliség növekedésének veszélye, részben a gazdaságban esedékes egyéb problémák miatt.
A népszavazás kimenetele teljesen bizonytalan. A két legutóbbi közvélemény-kutatás eredménye közül az egyik ugyanis arra utal, hogy a szavazók 52 százaléka támogatja a minimálbér bevezetését, a másik felmérésből viszont ennek épp a fordítottja derül ki: ugyanennyien elutasítják az ötletet.
