Sok ország, kormány és állampolgár fizetett súlyos árat a pénzügyi, hitel- és gazdasági válságért. Az utóbbi időben ezt már tanulmányok is igazolják. A tudományos munkák közül a legmegrázóbbak alighanem azok, amelyek a lakossági megpróbáltatások következményeit összegzik. Ezek közül is kiemelkednek a kisembereket ért tragédiákról szóló elemzések.
A British Journal of Psychiatry szaklapban ismertetett legutóbbi cikkből az derül ki, hogy a válság nyomán kialakult óriási munkanélküliség 2008 és 2011 között több mint tízezer embert kergetett halálba Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában. Az öngyilkosságok számának megugrása és a gazdasági válság közötti kapcsolatra brit kutatók hívták fel a figyelmet. Tanulmányukban megállapítják: a bizonytalan munkahely vagy az állásvesztés, és a gazdasági válsággal összefüggő egyéb problémák károsítják a lelki egészséget, ami öngyilkossághoz vezethet.
A kutatók 24 európai és a két észak-amerikai ország hivatalos kimutatásait elemezték. Megállapították, hogy 2007-ig Európában és Kanadában csökkent az öngyilkosságok aránya. A válság sújtotta 2009-ben és 2010-ben azonban 6,5 százalékkal emelkedett azoknak a száma, akik a hirtelen felmerült és megoldhatatlannak tűnő problémáik miatt önkezükkel vetettek véget életüknek. Az Egyesült Államok kilóg a sorból, hisz ott már a válság kezdete előtt is emelkedőben volt az öngyilkosok száma, és a krízis csak felgyorsította a folyamatot.
A tanulmány összeállítói arra a következtetésre jutottak, hogy a tragikus események kiváltó okai elsősorban a munkahely és az otthon elvesztése, valamint a túlzott eladósodás. Mindazonáltal a kutatók úgy vélik, hogy az öngyilkosságok egy részét el lehetett volna kerülni.
Több országot is megneveznek, amelyekben a válságos esztendőkben sem hatalmasodott el ez a probléma. Az elmúlt néhány, nagyon nehéz évben nem nőtt az öngyilkosságok száma sem Ausztriában, de Finnországban, és Svédországban sem. Legalább két okból: 1. a válság és a munkanélküliség hirtelen megemelkedése kevésbé érintette ezeket az országokat, 2. az ottani kormányok sokat tettek azért, hogy kiegészítő képzésekkel, hasznos tanácsokkal és pénzbeli támogatással visszasegítsék az érintetteket a munkába.
A krízis számlájára azonban már nemcsak egyre több öngyilkosság írható, hanem a lakosság egyre romló egészségét is ezzel, illetve a pénzügyi-gazdasági nehézségekre adott kormányzati megszorító politikából fakadó gondokkal hozzák összefüggésbe. A The Lancet brit orvosi lap már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a szigorú megszorítások súlyos helyzetbe sodorták az egészségügyet az uniós válságországokban.
Az euróövezeti tagállamokban a kemény kormányzati intézkedések, például az elbocsátások, adóemelések vagy az új közterhek, továbbá a fizetések, nyugdíjak, segélyek, s egyéb juttatások csökkentése olyan terheket rótt a lakosságra, amik az egészségre is katasztrofálisan hatnak. Szintén kutatások bizonyítják, hogy egyre több uniós polgár panaszkodik súlyos depresszióra vagy más mentális és pszichoszomatikus megbetegedésre. Nagy kérdés, hogy a költségvetési gondokkal küszködő uniós tagországok miből tudják fedezni a válság okozta problémák miatt megnövekedett egészségügyi kiadásokat.
