A globális gazdaság kezd magára találni a 2008-ban kirobbant válság okozta megrázkódtatásokból. Ezzel az optimista megállapítással azonban sok szakértő nem ért egyet. Ők azt állítják, hogy nehéz idők jönnek a világgazdaságban, a jelenlegi viszonylagos stabilitást pedig sérülékenynek és rövid életűnek gondolják.
A Világbank már figyelmeztetett is arra, hogy „most van az ideje a következő válságra történő felkészülésnek”. Mondanivalóját nyomatékosítva 3,2 százalékról 2,8 százalékra csökkentette a világgazdaság idén várható növekedési ütemének előrejelzését.
A Világbank szerint Európában és az Egyesült Államokban az év második felében várhatóan gyorsul a gazdaság. A fejlődő országokban azonban a vártnál alacsonyabb lehet a gazdasági növekedés.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén módosított: az áprilisi 3,7 százalék helyett a napokban már 3,4 százalékra becsülte a világgazdaság idei növekedését. Bár az IMF lassulással számol az idén, a jövővel kapcsolatban derűlátó: 2015-ben ugyanis már négyszázalékos erősödést vár a világgazdaságtól.
A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), vagyis a világ legfontosabb jegybankjait tömörítő rendkívül befolyásos szervezet azonban nagy veszélyt vizionál. Nemrég közölt jelentésében arra próbálja ráébreszteni a gazdasági-politikai döntéshozókat, és az illetékeseket, hogy „veszélyes, új lufik” jönnek létre, amelyek akár újabb jelentős válsághoz vezethetnek.
Bár a Világbank némi javulást vár az év második felében az Európai Uniótól, más szakmai tömörülések kevésbé derűlátóak. Szerintük az uniós nagybankok máris ráültek a pénzükre, nem szívesen hiteleznek. A lakosságnak különösen nem. Ezt bizonyítja az az adat is, hogy júniusban a háztartási kölcsönök az eddig tapasztalt leggyorsabb ütemben csökkentek az eurózónában. Arra a kérdésre, hogy miért próbálják az európai bankok visszatartani a pénzüket, nincs egyértelmű válasz, de az is lehet, hogy megneszeltek valamit, s ezért minél többet maguknál akarnak tartani.
Japánban a háztartások szintén visszafogták a kiadásaikat. Májusban (éves összevetésben) például nyolc százalékkal költöttek kevesebbet. A világgazdaság harmadik legfontosabb motorjának tartott szigetországban is sejt valamit a lakosság?
Kínában a második negyedévben – a várakozásoknak megfelelően – 7,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék. A világ második legerősebb gazdaságának számító országban azonban sokasodnak a gondok. A kínai vállalati adósságlufi már akkorára fújódott, hogy 1200 milliárd dollárral meghaladja az amerikai vállalatok 13 000 milliárd dolláros össztartozását.
És ez egyáltalán nem megnyugtató állapot, sőt talán riasztó is, ha figyelembe vesszük az ügyeskedéseket és könyvelési trükköket, amelyekkel a cégek élni szoktak. A valóságban tehát sokkal rosszabb is lehet a helyzet. Erre utalt Kína főrevizora is, aki nemrég egy trükkre világított rá, amivel lényegében a kínai pénzpiac biztonságának törékenységét és hiányosságait tárta fel. Az illetékes közölte: hazájában hamis aranytranzakciókkal fedeztek egy csaknem nyolcvanmilliárd dollár értékű kölcsönt.
Ha ezek az ügyletek bedőlnek, alapjaiban rengethetik meg a kínai, s általa a világgazdaságot, amelyre az Egyesült Államok és Oroszország között mélyülő viszály sem gyakorol jó hatást.
