Tömegek hagyják el Spanyolországot a rendkívül magas munkanélküliség miatt. A 2008-ban kirobbant globális válság óta már legalább 1,25 millióan vándoroltak külföldre a jobb megélhetés reményében. A krízis továbbra is milliókat fenyeget életkörülményeik romlásával.
La Paz-i látkép – Bolíviában a gazdaság várhatóan hét százalékkal gyarapodik az idén (Fotó: Beta/AP)
Sokan nem szeretnék, ha összecsapnának a fejük felett a hullámok, ezért inkább távoznak. Az úti cél azonban sokszor nem európai, hanem Latin-Amerika valamelyik országa.
Az amerikai kontinens déli része ugyanis tárt karokkal várja a szakképzett munkaerőt. A Spanyolországból érkezők esetében ráadásul nyelvi akadályok sincsenek, hiszen – Brazília kivételével – a spanyol szinte mindenütt hivatalos nyelvnek számít.
Csak tavaly több mint félmillióan vándoroltak ki az ibériai országból, többségük Latin-Amerikáig meg sem állt. Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az elköltözők közül a született spanyol állampolgárok száma alig haladta meg a 79 000-et. A többség ugyanis latin-amerikai származású. Ők az 1990-es években telepedtek le Spanyolországban, mert ott sokkal jobbak voltak az élet- és munkafeltételek, mint szülőhazájukban.
Az Ibériai-félszigeten jobb megélhetést kereső latin-amerikaiak jó része az utóbbi években azonban már úgy ítéli meg, hogy a spanyol gazdaságot sújtó válság még jó ideig elhúzódhat. Sokan ezért jobbnak látják, ha visszatérnek Latin-Amerikába. A kontinens több országában már évek óta jobbak a munka- és megélhetési lehetőségek, mint a megannyi gazdasági, szociális és társadalmi problémával küszködő Európában.
A visszatérőket született spanyolok tízezrei is követik, akik a közös nyelvi örökség nyújtotta előnyöket kihasználva a távoli földrészen keresnek és találnak maguknak új munkát és otthont. A dinamikusan fejlődő országokban, Panamától kezdve Brazíliáig, rendkívül keresettek és szívesen látottak a jól képzett, illetve a felsőfokú végzettségű, okleveles európai szakemberek.
Bár a kontinens nagyhatalmának számító, 190 millió lakosú Brazíliában az idén csak két százalék körüli gazdasági bővülés várható, néhány másik országban azonban ennek a többszöröse. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az európai bevándorlók körében igen népszerű Peru 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számíthat 2014-ben, a szomszédos Chile pedig 3,6 százalékosra. Az ugyancsak közeli Bolíviában a gazdaság várhatóan 7 százalékkal gyarapodik az idén. A szegényebb országok közé tartozó Bolíviában 2006 óta a 30 milliárd dolláros bruttó hazai össztermék (GDP) évente átlagosan 5,1 százalékkal nőtt.
De még Bolíviánál is vannak jobban teljesítő országok, igaz, kicsit arrébb, a közép-amerikai térségben. Ezek közé tartozik például Panama, amely az idén 7,2 százalékos GDP-gyarapodásban reménykedik.
A kedvező gazdasági környezet mellett az is fontos szempont a spanyol(országi) bevándorlók számára, hogy a stabil és megbízható latin-amerikai munkahelyeken gyorsan feljebb lehet jutni a ranglétrán. A viszonylag alacsony megélhetési költségek szintén vonzóak a külföldről érkező munkavállalók számára.
A válság kényszerének hatására a spanyolok tehát ismét felfedezték Latin-Amerikát. Erre utal az is, hogy a gyarmati idők és az utóbbi két évszázad nagy népmozgásai óta nem érkezett még annyi európai, különösen spanyolországi lakos a kontinensre, mint az elmúlt öt évben.
