Történelmi mélyponton a rubel árfolyama az amerikai dollárral és az euróval szemben. Az orosz nemzeti fizetőeszköz nagyarányú – az év eleje óta immár 40 százalékos – értékvesztését a dollárral szemben jórészt a kőolaj nemzetközi árának folyamatos csökkenése és a nyugati szankciók szorítása okozza.
Az Európában mérvadó északi-tengeri Brent típusú nyerskőolaj hordónkénti ára december eleje óta 63,5 és 69 dollár között ingadozik. Az amerikai piacon irányadó WTI olajfajta árfolyama pedig már csaknem 66 dollárra csökkent. Az árak 4,5 éve nem tapasztalt mélységbe zuhantak, és a folyamat egyelőre megállíthatatlannak tűnik.
Ez egyre komolyabb kockázatot jelent az orosz gazdaság számára, amelynek teljesítménye nagyrészt épp a nyerskőolaj és a földgáz exportjától függ. Az ukrán válságban játszott szerepe miatt külföldi szankciókkal sújtott Oroszország jelenleg a világ legnagyobb kőolaj-kitermelője és egyik vezető exportőre, ezért rendkívül érzékeny a nyersanyag árfolyamának erőteljes ingadozására.
A Kreml valutabevételeinek kétharmada és az éves költségvetés összegének a fele származik a kőolaj és a földgáz eladásából, illetve az értékesítésük után beszedett adókból.
A rendkívüli piaci változások miatt az orosz kormánynak alighanem felül kell vizsgálnia a 2015-ös költségvetési tervét, amelyet hordónkénti 100 dolláros olajárral számolva állított össze. Az alacsony, illetve a csökkenő olajár egyre nagyobb gondot okoz az orosz kőolajipari cégeknek is, amelyek már az idén jelentős nyereségzsugorodásra számíthatnak.
A büntetőintézkedések már komoly kárt okoztak az orosz gazdaságnak, az olajár zuhanása pedig további nehézségekhez vezethet. A nyersolaj ára az idén csaknem 40 százalékkal csökkent, ami súlyos csapás a világ legnagyobb energia exportőrének számító Oroszországra.
Moszkva az olaj árának további csökkenésétől tart. Az orosz pénzügyminisztérium úgy számol, hogy az áresés és a szankciók miatt évente csaknem 140 milliárd dollár veszteség éri az országot, amelynek emiatt recesszióra is fel kell készülnie. Az olajár zuhanórepülése azonban nemcsak Oroszország számára súlyos csapás, hanem másokra is, mivel már jövőre sok (uniós) országban deflációt okozhat.
A heves árcsökkenés annak tulajdonítható, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) november végén eldöntötte, hogy a tagországok fél évig nem csökkentik a kitermelési kvótájukat. Elképzelhető, hogy a kvóta változatlan szinten tartása főként Oroszországnak szánt figyelmeztetés, és nyugati sugalmazásra foganatosított politikai nyomásgyakorlás, aminek üzenete: az olajárcsökkenés okozta gazdasági nehézségek miatt súlyos válságba kerülhet a Putyin-rendszer, esetleg meg is bukhat, ha továbbra sem változtat az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és másutt elfogadhatatlannak tartott Ukrajna-politikáján.
Az sincs kizárva, hogy eltérő termelői érdekek húzódnak meg az OPEC-döntés hátterében. Szakértők szerint a termelés szinten tartása mögött az olajkartell legerősebb tagjának, vagyis Szaúd-Arábiának a mesterkedése állhat. Ha így van, Rijád talán azt szeretné elérni, hogy a kőolaj árának letörésével, összeroppantsa a piaci pozícióit veszélyeztető palaolaj-kitermelőket, s ezáltal visszaszerezze az OPEC korábbi befolyását az energiapiacon.
