A hír meglepetésként érte és sokkolta a piaci szereplőket; a svájci részvények árfolyamát pedig padlóra küldte. Az elemzők azóta azt próbálják megfejteni, vajon mivel járhat a döntés. A svájci frank alapú hitelesek már tudják: sok-sok kellemetlenséggel, mivel az eddigi törlesztő részletük jócskán meg fog emelkedni.
Meglehetősen nyugtalanok Európa sok országában azok az emberek, akik svájci frank alapú hitelt vettek fel. Az a fő gondjuk, hogy a svájci jegybank (SNB) csütörtökön váratlanul lebontotta azt a korlátot, amely megakadályozta a frank árfolyamának erősödését az euróhoz képest. Ezt a gátat még 2011 őszén építette ki a jegybank, s ennek eredményeként egy euróért azóta 1,20 frankot kellett fizetni. Ez volt a megengedett átváltási arány.
Az intézkedés célja az euróhoz viszonyított árfolyam kordában tartása volt. A jegybank mindent megtett a kijelölt árfolyam megtartásáért, elsősorban azért, hogy megakadályozza a frank (jelentős) erősödését. Ha bármi veszélyeztette az 1,20-as (erősödési) határt, az SNB azonnal beavatkozott, hogy a kijelölt kerékvágásban tarthassa az árfolyamot.
A modell évekig működött: a frank szilárdan tartotta magát, ami jól jött a gazdaságnak, az exportőröknek és a hitelfelvevőknek is, akik azt hitték, sokáig marad a stabil árfolyam.
Tévedtek. Az árfolyamkorlát váratlan feladásával azonnal kaotikus helyzet alakult ki a globális pénzpiacon. A frank egy szemvillanás alatt hatalmasat (30 százalékot) erősödött az euróval szemben. Ez pedig láncreakciót indított el, s több valuta árfolyama is a mélybe, rekord alacsony szintre zuhant.
A hír meglepetésként érte és sokkolta a piaci szereplőket; a svájci részvények árfolyamát pedig padlóra küldte. Az elemzők azóta azt próbálják megfejteni, vajon mivel járhat a döntés. A svájci frank alapú hitelesek már tudják: sok-sok kellemetlenséggel, mivel az eddigi törlesztő részletük jócskán meg fog emelkedni.
A magánszemélyek mellett kormányok, sőt bankok is komoly nehézségekkel szembesülhetnek. A legnagyobb bajba azonban alighanem az osztrák pénzintézetek kerülhetnek, amelyek hazai piacukon is sok (összesen csaknem 21,5 milliárd euró értékű) svájci frank alapú hitelt helyeztek ki.
Az SNB döntésének okát pontosan nem tudni. Sokan azonban arra figyelmeztetnek, hogy meglepő lépésével a bank elveszítette hitelességét belföldön és külföldön is.
Akad szakértő, aki úgy véli, hogy az SNB-nek a defláció ellen vívott harca részeként adta fel az árfolyamgátat. Mások szerint azért döntött így, mert attól tartott, hogy az Európai Központi Bank a közeli jövőben euróval árasztja el a piacot, ami fokozhatja a frankra nehezedő felértékelési nyomást.
Több elemző ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy a svájci jegybank hamarosan kénytelen lesz beavatkozni az árfolyam csökkentésébe, hisz az erős frank nem csak a hiteleseknek rossz, hanem a svájci gazdaságnak is, mivel rontja versenyképességét. További erősödése az euróval szemben pedig vállalatok sokaságára mérhet súlyos csapást, hisz a svájci exportnak csaknem a fele az eurózónába irányul. Ha nem sikerül csökkenteni a frank árfolyamát, az a veszély fenyeget, hogy a helyi cégek egy része külföldre telepíti termelőegységeit.
Hogy mikor ér véget a frank erősödése, s mikor kezdődik meg az árfolyam mérséklődése, az több tényezőtől függ. Például attól, hogy a befektetők – a jelentős negatív kamat ellenére – meddig hajlandóak svájci valutába menekíteni a pénzüket. Csütörtökig ezt rengetegen megtették, mivel az évek óta gyengélkedő és bizonytalankodó eurót az SNB-nél olcsón válthatták a sokkal stabilabb gazdasági hátterű frankra.
A jegybank azonban az árfolyamgát felszámolásával egy időben még lejjebb (mínusz 0,75 százalékra) vitte a decemberben bevezetett mínusz 0,5 százalékos látra szóló betéti kamatát. A negatív kamat alkalmazása – amire az 1970-es évek óta nem volt példa Svájcban – azt jelenti, hogy díjat szed ügyfeleitől (a kereskedelmi bankoktól) a nála tárolt készpénz, vagy azzal egyenértékű pénzpiaci eszközök kezeléséért.
Az ügyfél tehát fizet azért, hogy a jegybankra bízhassa a pénzét. Az SNB-nél tartott összeg tökéletes biztonságban lesz ugyan így is, de az intézmény immár 0,75 százalékkal kevesebbet fog visszafizetni belőle a betéteseknek.
