A piaci hangulat ugyan javult az Európai Unióban, de a gazdasági helyzet korántsem nevezhető biztatónak. A legtöbb tagországban nem is javult jelentősen. Bár a néhány évvel ezelőtt még az államcsőddel viaskodó Görögországban tavaly már – fél évtized agónia után – életjelet adott magáról a gazdaság, a helyzet azonban ott sem változott jelentősen.
A többi válságországban sem volt látványos javulás, jóllehet tavaly több tagállamban is nőtt a foglalkoztatottság. Sőt, a munkanélküliség – uniós szinten és átlagosan – az év végén már tíz százalék alá csökkent. Erre 2011 októbere óta nem volt példa.
Az Eurostat legutóbbi összesítése szerint az EU-ban 2014 decemberében 9,9 százalékra visszaesett az állástalanok aránya. Az uniós statisztikai hivatal ebben a jelentésben azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy a 2015-től 19 tagúra bővült eurózónában az elmúlt esztendő utolsó hónapjában még 11,4 százalékot tett ki az átlagos munkanélküliség.
Mindkét mutató jobb, mint az egy évvel korábbiak, hiszen az EU-ban 0,7 százalékkal, az euróövezetben 0,4 százalékkal kevesebb állásnélkülit tartottak nyilván, mint 2013 decemberében. Mindazonáltal a 28 tagú unióban tavaly decemberben 24,05 millió ember nem dolgozott, a közös pénzt használó országokban pedig 18,13 millió.
Biztató hír, hogy egy év alatt csaknem 24 uniós országban csökkent a munkanélküliség, és csak háromban – Finnországban, Franciaországban és Olaszországban – nőtt. A maradék egyben, vagyis Belgiumban viszont minden maradt a régiben. Az első csoport tagjai közül kiemelkedik Észtország, ahol 3,3 százalékkal zsugorodott az állástalanok tábora, amelybe ennek köszönhetően csak a munkaképes korú lakosság 6,6 százaléka tartozik.
A tagállamok közül Görögországban és Spanyolországban keresnek a legtöbben állást. A görögöknél továbbra is 25,8 százalék, a spanyoloknál pedig 23,7 százalék a munkanélküliség.
Németország és Ausztria viszont szerencsésnek mondhatja magát: az előbbiben a munkaképes korú lakosság 4,8 százaléka, utóbbiban pedig 4,9 százaléka szerepelt decemberben az állami állásközvetítő hivatal nyilvántartásában.
Az igazán nagy gondot továbbra is az okozza, hogy a fiatalok körében a regisztrált munkanélküliség kétszer nagyobb az uniós átlagnál. Az EU-ban a 25 évnél fiatalabb állampolgárok 21,4 százaléka nem dolgozik, az euróövezetben 23 százalékuk keresett munkát tavaly decemberben. Bár mindkét statisztikai adat 1-2 százalékkal jobb az egy évvel korábbinál, egyetlen szakember sem tartja megnyugtatónak ezt az állapotot.
A helyzet ebből a szempontból továbbra is Spanyolországban és Görögországban a legrosszabb, mert ott minden második fiatal továbbra sem tud elhelyezkedni. Hajszálnyival jobb helyzetben vannak a fiatalok Horvátországban és Olaszországban: körükben a munkanélküliség mintegy 40 százalékos.
