Az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdaság Vásár keretében tegnap Magyarország mint partnerország a Duna partnerségi hálózatok szerepéről a formálódó Duna Stratégiában elnevezéssel tartottak kerekasztal-beszélgetést, amelyet Varga Imre, Magyarország belgrádi nagykövete a következő méltatással nyitott meg:
– Magyarországnak különös szerepe van, amikor a Duna Stratégiáról beszélünk, mert európai uniós tagállamként olyan ország vagyunk, amely az egyik leghosszabb Duna folyamszakasszal dicsekedhet, ezért meghatározóan közünk van a stratégia kidolgozásához, nemzeti és tagállami alapon. Az sem mellékes, hogy a stratégia éppen addigra fog elkészülni, amikor Magyarország átveszi az európai parlament soros elnöki feladatkör gyakorlását, ugyanis már biztosnak látszik, hogy 2011 első felében kerül sor a Duna Stratégia elfogadására. A mi elnökségünk központi feladata, hogy ehhez hozzájáruljon, hatékonyan közreműködjön és elkormányozza az ügyet az elfogadásig.
– Az önkormányzati képviselőket és a civil szektort is meghívtuk, hogy halljuk a nép hangját, miként látják ők a saját helyüket az átfogó összeurópai stratégiában. A Duna a környezetünk, az élőhelyünk, ezért fontos, hogy az emberek véleményét is meghallgassuk arról, miként lehet úgy kihasználni a Duna nyújtotta közlekedési, kereskedelmi és gazdasági potenciálokat, hogy közben az utókornak is megőrizzük jelenlegi szépségében és élővilágával – tette hozzá a belgrádi magyar nagykövet.
Püspök László rendkívüli követ, a magyar külügyminisztérium Duna-koordinátora részletesen taglalta, hogy immár teljesen bizonyos, hogy a Duna Stratégia 2010 első felében kerül elfogadásra az európai parlamentben, amikor Magyarország fog elnökölni. Ezt megelőzően júniusban a romániai Konstancában lesz egy találkozó, amelyen egyeztetni fognak, majd decemberre véglegesítik a szövegtervezetet, s végre a jövő év elején teljesülhet az az immáron 150 éve dédelgetett álom, hogy létrejön a Duna menti országok együttműködése.
A tanácskozáson a szerb külügyminisztérium részéről Mirko Stefanović államtitkár Szerbia prioritásairól és a javasolt projektumokról szólt. Egyértelműen megnevezte, hogy a biztonságos közlekedési rendszer megteremtése, az energetikai, az információs és a kommunikációs összeköttetés megszervezése, a környezetvédelem és a partneri kapcsolatok fejlesztése Szerbia elsődleges célja. Ez utóbbi esetében különösen nagy hangsúlyt fektetnek a gazdasági és a tudományos együttműködésre. A legégetőbb projektumokról említést téve rámutatott arra, hogy a folyami szállítás és hajózásra vonatkozó bármilyen előremutató tervezet előnyt élvez, de sajnálattal említette meg, hogy a Dunába sok helyen közvetlenül belefolyik a szennyvíz, ennek orvoslását megoldó projektumokra is kiemelt figyelmet fordítanak.
Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke Vajdaság felzárkózási esélyeiről a Duna Stratégia keretében mondott néhány előremutató észrevételt:
– Kabinetembe novembertől a mai napig mintegy 120 projektumjavaslat futott be, amelyek mind nemzeti, mind regionális és helyi szinten is gazdasági, ökológiai, oktatási, művelődési, területrendezési tekintetben fontosak. Különösen szorgalmazzuk az együttműködést és a partnerséget, s számunkra természetes, hogy a partnerek felkutatásának támpontja a határon túli régiók lesznek. A vajdasági és a magyar partnerek eddigi tapasztalatai és a közös fellépés az európai unós alapoknál arról szólnak, hogy jó úton haladunk, és továbbra is síkra kell szállni mindezért, azaz helyi és regionális szinten erősíteni kell az együttműködés iránti érdeket. A Duna Stratégia a konkrét projektumok definiálásán és megvalósulásán, a lakosság érdekeinek felismerésén, a sokszínűség egybefonódásán, a Duna régióban élők jobb életének rendszerén alapul.
