2024. július 16., kedd

Csak 2012-ben remélhetünk jobbulást

Radovan Jelašić a kereskedelmi és a központi bank viszonyát boncolgatta Újvidéken a Vajdasági Bankban
Radovan Jelašić (Fotó: Ótos András)

A Vajdasági Bankba tegnap Radovan Jelašić, a Szerb Nemzeti Bank lemondásban levő kormányzója azért látogatott el, hogy a kereskedelmi és a központi bank viszonyát részletezze, boncolgassa, de ez kiváló alkalom volt arra is, hogy választ adjon a dinár árfolyamának ingadozására, az infláció alakulására, a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalás kimenetelére, és hogy mikor számíthatunk némi javulásra a gazdaság terén.

A dinár értékének csökkenéséről a következőképpen vélekedett:

– Az árfolyamingadozás megállítása érdekében tegnapelőtt egy nagyobb devizaösszeget voltunk kénytelenek eladni. De megjegyzem, hogy kizárólag dinárért adtuk el a devizát, ami azt jelenti, hogy a dinártömeg csökkent az országban. Szeretnék mindenkit megnyugtatni arról, hogy elég devizatartalékkal rendelkezünk ahhoz, hogy hasonló lépésekre szánjuk el magunkat. Tudni kell, hogy a közgazdaság az nem fizika vagy kémia. Itt nincsenek pontosan előre megfogalmazott és lefektetett szabályok és semmire sincs szavatosság. Tehát nekünk az összes tényezőt figyelembe kell venni, amikor alakítjuk az árfolyamot és ezt mindig meg is tesszük. Nem engedhetjük meg a túl nagy árfolyam-ingadozást. A Szerb Nemzeti Bank mindenképpen arra törekszik, hogy megőrizze az árstabilitást, és hogy kordában tartsa az inflációt. Ahogy májusban alakult az infláció, tehát 4 százalék alatt, tehát ugyanúgy lesz júniusban, és meggyőződésem, hogy az év végéig se történik túl nagy változás, tehát valahol 5 százalék körül fog alakulni az infláció. Egyébként a jelenlegi adatok szerint a fogyasztói árakat figyelembe véve és az infláció május szintjét, azt mondhatom, hogy júniusra talán 3,7 százalékos inflációt tudunk reálisan megszabni. Ezt hallván, sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon érdemes-e dinárban takarékoskodni. Erre azt tudom válaszolni, hogy a dinártakarék után a bankok elég szép évi kamatot tudnak fizetni, most 8, 9 és 10 százalék körül alakul. Azt hiszem, hogy az infláció ezt nem fogja megenni. Ebből egyértelműen kiderül, hogy nem jár rosszul az, aki dinárban takarékoskodik.

A kereskedelmi bankokat miként figyelmezteti a központi bank arra, hogy kedvezően alakuljon a pénz- és bankpolitika helyzet?

– Fontos, hogy a bankok továbbra is növeljék a hitelállományukat, de még ennél is lényegesebb, hogy ha a pénzintézetek egyik-másik kliense nem tudja idejekorán visszafizetni az adósságát mondjuk objektív okok miatt, akkor a bank ehhez tudjon alkalmazkodni. Fontos, hogy ne az első szóra ugorjon és megtorló intézkedéseket foganatosítson, hanem próbáljon egy kicsit flexibilisebben viszonyulni a dolgokhoz, és elnézőbben kezelni a késést. Ezt a két dolgot nagyon fontosnak tartom. Ezenkívül hosszú távon az lenne a fő kérdés, hogy vajon honnan jön majd az új muníció a bankokba. Avagy honnan fogjuk majd a bankbetéteket előteremteni, aminek alapján holnap vagy holnapután hitelt lehet folyósítani.

A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásnak mi a végkicsengése?

– Azt jónak tartom, hogy megegyeztünk, hogy a június 28-án Washingtonban megrendezésre kerülő Nemzetközi Valutaalap üléséig nekünk itthon, mármint a szerb kormánynak két döntést kell meghoznunk. A két kérdés pedig a következő: mi lesz a nyugdíjakkal, és mi lesz az adminisztráció csökkentésével. Ezt meg kell oldani, méghozzá a jövő hét végéig. Remélem lesz hozzá elég akarat és tettrekészség. Azután pedig majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő az augusztusra és a szeptemberre tervezett újabb tárgyalássorozat. Kérdés, majd akkor mit fognak fontosnak tartani, hogy a makrogazdasági stabilitás megmaradjon hosszú távon is Szerbiában.

Alberth Jager, a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének vezetője távozása előtt úgy nyilatkozott, hogy a következő két év nagyon nehéz lesz. Vajon Szerbia lakossága mire számíthat?

– A szerbiai lakosság szempontjából bizonyára leglényegesebb kérdés, hogy jövőre nem lesz tovább bér- és nyugdíjbefagyasztás. Abban is bízunk, hogy az infláció is alacsonyabb lesz, s talán az életszínvonal sem csökken tovább. Vagy ha ez az utóbbi nem valósul meg, akkor legalább arra számíthatunk, hogy valahol a nullánál megállapodunk. Az én becslésem szerint valószínűleg 2012-ben mindenki számíthat majd egy kis plusz reális bevételre is.