Egyértelmű, hogy a Köztársasági Fejlesztési Alap a kedvező feltételek mellett folyósított, gazdaságfellendítő célból kiírt kölcsönt, egyfajta mentőövként, a kis- és középvállalatok megsegítésére szánta. Immáron három éve utalják ki rendszeresen ezeket a kölcsönöket, évente meglehetősen szép összeget, 17 milliárd dinárt. A törlesztéskor visszafizetendő kamat összege 0,5-2,5 százalék között alakul, ami egyértelműen arra vall, hogy gazdaságmegmentő és fejlesztési célok vezérlik az alapot. Három év telt el oly módon, hogy rendszeresen kifizette a Fejlesztési Alap, a nála pályázóknál a pénzt, és eddig sohasem derült ki, hogy valójában kik igényelték és kapták meg a szinte támogatás jellegű kölcsönt. Abban a hiszemben éltünk, hogy minden bizonnyal célba ért a kölcsön, s a leginkább rászoruló kis- és középvállalkozók a pályázati összeggel sikeresen túl tudják majd élni a válság okozta nehézségeket.
A fővárosi sajtó rátermettebb, az akadályoktól vissza nem rettenő újságírói próbáltak utánajárni, hogy valójában kik kapják ezt a fejlesztési kölcsönt, és csak felemás sikerrel jártak. Ugyanis a három esztendő alatt nem kevesebb mint 10 000 kölcsönt ítéltek oda, s legfeljebb ezernek a kilétét tudták valamelyest azonosítani. Olivera Božović, a Köztársasági Fejlesztési Alap igazgatója szinte teljesen elzárkózik az adatközléstől arra hivatkozva, hogy két évvel ezelőtt feltették a honlapjukra, hogy mely vállalat mennyi kölcsönt kapott, s ezzel visszaéltek. Ezután született meg a döntés, hogy a média számára semmiképpen sem teszik hozzáférhetővé az adatokat, s egyébként is csak szigorúan ellenőrzött írásos formában hajlandóak intézményeknek a rendelkezésére bocsátani bármit is. Annyit azért elárult, hogy törvényes módon történik a pénzek kiosztása. Ugyanis ők nagyon figyelnek arra, hogy olyan vállalat ne kaphasson pénzt, amelyiknek zárolták a számláját, vagy amelyik az elmúlt két év során veszteséggel működött. El tudjuk képzelni, hogy a kis- és középvállalatok többsége ebbe a kategóriába sorolható be. Talán ezért fordulhatott elő, amint a leleményes újságírók kinyomozták, hogy szinte majdnem kivétel nélkül csak óriásvállalatok, mogulok által irányított cégek jutottak hozzá ezekhez a kedvezményes hitelekhez. Az igazgatónő válasza erre, hogy természetesen ez törvényes módon történt, hiszen a jogszabály sehol sem irányozza elő, hogy kik kaphatják meg a kölcsönöket, csak arra vonatkozóan szabott határt, hogy milyen feltételek mellett.
Kiderült, hogy a vajdaságiak által jól ismert Miodrag Kostić, az MK csoport tulajdonosa kapott 3 millió euró értékű kedvezményes hitelt, vagy a Pink Televízió tulajdonosa Željko Mitrović 2 millió eurót vett fel, hogy CD-ket és DVD-ket gyárthasson a Pink Grand Show-jában szereplő esztrádművészek dalairól, de Miroslav Mišković fia, Marko Mišković is a Delta Agrar és a Jugohemija nevében mintegy 4 millió eurónyi hitelt kapott, és még sorolhatnánk hosszasan az újgazdagok névsorát, akikhez ez a kedvezményes kölcsön vándorolt. Lehet, hogy van összefüggés az igényelt hitelösszeg és az újgazdagok által luxuscikkekre fordított eszközök között, lehet hogy nincs, mindenesetre napvilágra került, hogy a kölcsönnel élő mindegyikének van jachtja az Adriai-tengerparton. Például, a 3 millió eurós hitellel élő Kostićnak 28 millió euró értékű jachtja ring az Adrián. Željko Mitrovićé 9 millió eurót ér, Mišković fiáé pedig 4 milliós, érdekes módon ugyanannyit ér mint amekkora hitelt vett fel a Köztársasági Fejlesztési Alaptól a cége számára.
