Óbecse község területén a napokban fejezte be munkáját a kárfelbecslő bizottság. A vizenyős és talajvizes területeken igen tetemes károk keletkeztek: 2372 hektáron a 246 millió dinárt is meghaladja a vízkár, ráadásul a kárérték meghatározásakor csupán a felvásárlási ár átlagával számoltak a szakemberek, a felmerült költségek (műtrágya, növényvédő szerek) ebben az összegben nem is szerepelnek.
Mint azt Boja Andrástól, a község mezőgazdasággal megbízott tanácsosától megtudtuk, a kár azért is ilyen jelentős, mert a községben a szokványos növények termesztése mellett sok intenzív gondozást igénylő zöldségnövény és különleges ipari vagy gyógynövény termesztésével is foglalkoznak a termelők (pl. olajrepce, csemegekukorica), így lett több mint 1000 euró a hektáronkénti kár.
– Csak összehasonlításképpen: a csemegekukoricával bevetett mintegy 10 hektáron 9,5 millió dinár, a paprikával beültetett 5,2 hektáron 2,7 millió. Hasznos adat és útmutató ez a jövőre nézve a gazdáknak arra vonatkozóan, hogy mire kell erőforrásaikat összpontosítaniuk. A földekre és állatokra köthető biztosításokon is érdemes elgondolkodni, ezeknek a díját az állam 40%-ban megtéríti – jegyezte meg Boja András
Dr. Saša Dragin mezőgazdasági miniszterrel történt minapi megbeszélésén a csatornahálózatok iszaptalanításának kérdése is napirendre került. A lecsapolásra és további öntözőberendezések kiépítésére az önkormányzat az idén 40 millió dinárt irányozott elő, de mivel ezek a feladatok központosítottak, a megvalósításra csak a Vajdasági Vízgazdálkodási Vállalattal közösen kerülhet sor – tőlük olyan ígéretet kapott a község, hogy szeptemberig ennek a feladatuknak is eleget tesznek, és megtörténik az iszaptalanítás.
A község területén az aratást is befejezték: kb. 5400 hektáron termett búza, több mint 2000 hektáron téli vagy őszi árpa, 450 hektáron pedig tavaszi árpa. A búzát sajnos nem sikerült mindenütt learatni, egyes területek megközelíthetetlenek voltak, ezért 539 hektáron „megmaradt” a búza. Az őszi árpát 95, a tavaszit 20 hektáron nem tudták betakarítani a termelők. A PIK Bečej mezőgazdasági birtok mintegy 400 hektáron termesztett magbúzát, ők 43,5 hektáron nem arathatták le a termést. A búza átlaghozama 3,5 tonna lett, és a minőség is romlott: 76 hektoliterről indult, végül 69 lett az átlagos fajsúly. Az őszi árpa átlaghozama 75 tonna/hektár, a tavaszi árpáé 2,7 lett – ezek az utóbbi évek legkisebb hozamai.
A községben forgalmi adóval megközelítőleg 13 dinár volt a fölvásárlási ár, de a tőzsdei áremelkedésnek köszönhetően jelenleg 13 és 14 dinár plusz áfa a fölvásárlási ár.
– Érdemes a termelőknek odafigyelniük arra, hogy a legjobb fajta vetőmagot használják. Sajnos az árak alacsonyak, ezért kell nagyon megfontolt döntést hozni. Az idén a búzaraktározást bizonyos mértékig az állam pénzbeli hozzájárulással támogatja, a részletekről érdemes hivatalos forrásokból tájékozódni. Mi mintegy 430 termelővel közvetlen kapcsolatban vagyunk, SMS-ben, levélben és e-mailben kapnak tőlünk értesítést, de a városháza 13-as szobájában személyesen is kérhetnek tájékoztatást – fűzte hozzá Boja András.
