A Magyarország és a Szerbia közötti nagy határátkelőkön különösen a nyári hónapokban kígyóznak hosszú sorok – aki teheti, ilyenkor a kishatárokon közlekedik. A folyamatban lévő határon átívelő IPA-projekteknek köszönhetően három új kishatárátkelője is lesz a két országnak, a Tiszasziget–Gyála szakasz pedig megújul.
A magyarországi Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) Szerbiával együtt számos projektumon dolgozik. A határon átívelő pályázatokról, jelenlegi szakaszaikról és az együttműködésről általában a törökbecsei származású Ibrajter Mirával, a NIF munkatársával, EU-koordinátorral beszélgettünk, aki munkája során számos határokon átívelő Interreg, ETE és IPA-projektet menedzsel, dolgozik szlovák, szlovén, román szomszédokkal, jelenleg pedig több szerbiai projekt felett bábáskodik:
– Jelenleg négy közös futó projektünk van Szerbiával: az Ásotthalom–Bácsszőlős összekötő út építése Szabadka városának partnerségével, a Baja–Zombor összekötő út építése Zomborral közösen, a Bácsalmás–Bajmok és Tiszasziget–Gyála összekötő utak tervezésére pedig az újvidéki székhelyű Vajdasági Városrendezési Intézettel pályáztunk és nyertünk – mondta el Ibrajter Mira.
Milyen szakaszban vannak ezek a projektek?
– A projektek mindkét oldalon elindultak, és bár közösen pályáztunk a szerb féllel, megvalósítani már külön-külön fogja azokat a két ország. Ehhez első lépésként az ún. PRAG-szerinti beszerzési eljárásokat kell lefolytatni Magyarországon és Szerbiában is. Ez a versenyeljárás attól lett „izgalmas” feladat, hogy míg ez a fajta beszerzés Szerbiában újdonságnak számító komoly kihívás, Magyarországon már „lefutott”, ugyanis nekünk már az EU szerinti közbeszerzési eljárásokat kell alkalmaznunk.
Mikorra valósulnak meg ezek a projektek?
– Az IPA magyar–szerb programért felelős szervezete, a Joint Technical Secretariat Hungary-Serbia későn jelentette meg a pályázatot, ezért a projektek megvalósítására kevés idő maradt: befejezésük határideje mind a négy esetben 2011 októbere. A Gyála–Tiszasziget szakasz tulajdonképpen az út korszerűsítésének, szélesítésének a terveztetése lesz. Bácsalmáson az országhatárig van út, a határ túloldalán kell megépíteni, de Bácsalmástól fölfelé az 51-es útig is szeretnénk utat építeni. Jelenleg ehhez az engedélyezési és kiviteli terveket, valamint a megvalósíthatósági tanulmányokat szeretnénk elkészíteni. A szükséges tervdokumentáció megszerzése után egy újabb pályázat keretén belül lehet majd építeni is.
Milyen összegeket kaptak ezek az IPA-projektek az uniótól?
– A Baja–Zombor út megtervezésének értéke magyar oldalon 1,4 millió, a szerb oldalon 348 ezer euró. Az Ásotthalom–Bácsszőlős összekötő út rövidebb, így a teljes hossza megépül egy fázisban, a projekt értéke a magyar oldalon 778 ezer euró, szerb részről 4,7 millió euró. A Bácsalmás–Bajmok összekötő út tervezése magyar oldalon 176 480, a szerb részről 432 270 eurós beruházás. A Tiszasziget–Gyála összekötő út tervezése 131 380 euróba kerül Magyarországon, Szerbiában pedig csaknem 460 ezer euró. Ebben a programban az Európai Unió 85%-ban támogatja a projekteket, a maradék 15%-ot költségvetési forrásokból kell előteremteni. Remélem, hogy ennek a technikai oldalát a szerb kormány megoldja.
Szerbiából könnyű partnert találni ilyen projektekhez?
– Remekül tudtunk együtt dolgozni azokkal a projektmenedzserekkel, akikkel közvetlenül munkakapcsolatban álltunk, emiatt a kollégáim – akik már dolgoztak más szomszédos országokban élő partnerekkel is – pozitívan csalódtak, én pedig büszke voltam a származásomra. Viszont találkoztunk olyan szerbiai döntéshozóval is, aki teljesen elutasító volt az együttműködést illetően – az az érzésem, ha egy ilyen feladatból nincs „közvetlen” haszon, egyesek nem szeretnek benne részt venni. Azt gondolom, hogy a szerb minisztériumok sincsenek eléggé felkészülve ilyen feladatokra, pedig ezekben a konkrét esetekben is mindegyik partnerünk jól járt, mivel a projektekben mi vállaltuk a vezető partner szerepét. Egy-egy ilyen munka során sokat lehet tanulni és fejlődni, különösen, ha eljutunk oda, hogy a szerbiai fél is fölvállalja ezt a vezető partneri szerepet. Sok lehetőség rejlik Szerbia számára ezekben a projektekben, hiszen sok uniós előkészítő program létezik, ezekből a magyarok is sokat kihasználtak, különösen az infrastruktúra fejlesztésére. Persze a sikerhez alapos munkát kell végezni, és a közbeszerzések folyamata is elég szabályozott, nincs meg benne a kiíró szokásos „mozgástere”…A csalódottság mellett persze örülök is annak, hogy Szerbia számára is adottak a lehetőségek, amelyekkel élni lehet és kell is. Amikor látják az eredményeket, a szerbiai partnerek is boldogok és magukénak érzik a sikert.
– Milyen tervekről tud beszámolni?
– Az útépítés roppant költséges beruházás, és mivel az IPA-források is megcsappantak egy kicsit, ebben az Operatív Programban csak rövid útszakaszokat lehet építeni. A Baját a hercegszántói határral összekötő mintegy 30 kilométeres útszakaszból most csak egy körforgalom, illetve egy 2,9 kilométeres útszakasz épül. Mivel a magyar oldal rendelkezett megfelelő előkészítettséggel (tervekkel és építési engedéllyel), tudtunk pályázni erre az építésre, egy következő pályázatban pedig majd folytatjuk az útépítést a határ felé. Tekintettel arra, hogy a szerb oldalon nincsenek tervek és építési engedélyek, ebben a fázisban a projekt célja az, hogy ezek elkészüljenek a Béreg (Bački Breg)–Bezdán–Zombor szakaszra. A következő pályázatban a projekt része lesz az építés is –, ha már vannak tervek, sokkal könnyebb pályázni az építésre is.
